Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Tolerancia és intolerancia a 16. századi Magyarországon

82 Egyháztörténeti Szemle VII/2 (2006) kintették magukat, vagy kerülni kívánták az összetűzést a protestánsokkal. A király vallásügyi követelését azonban nem említették, Ferdinánd pedig tudomásul vette a lutheránusok ellen szóló törvény elvetését. Jól érzékel­tette, hogy a vallás, mint közügy nem foglalkoztatja. Bölcsen járt el, leg­alábbis Magyarországon bölcs volt. Az örökös tartományokban másként viselkedett. II. Rudolf volt az, aki a magyarországi vallásügyet felkavarta. Bizo­nyosan ellenreformációs szellemű tanácsadói vezették arra, hogy 1604- ben a szabad királyi városok ellen támadást intézzen. A protestánsoktól elvettek egyes templomokat, majd katolikus papokat ültettek be. Ez az eljárás nem érintette ugyan az adott városok valamennyi protestáns temp­lomát, de a protestáns polgárokat felbőszítette. Ugyanígy felkavarta a nemességet és a mágnásokat egész Magyarországon, vagyis a templom­foglalás a Bocskai felkelés eg\rik fő oka lett. II. Rudolf és tanácsadói azt állították, hogy a szabad királyi városok a király birtokai, így joga van a vallás ügyeiben dönteni. Ez az érvelés azonban szemben állt a rendek felfogásával. Magát a kegyúri jogot a viták nem érintették, a fő kérdés a szabad királyi városok státusára vonatkozott. A rendek szerint ezek a városok a korona tulajdonai, a korona pedig a rendeké, így a királynak nincsenek jogai a városokban, a kegyúri jogot nem gyakorolhatja.22 Ez a vita helyezte a vallásügyet a magyarországi politikai élet középpontjába. Bocskai háborújában a rendek sérelmeiket mintegy összefoglalták azzal a váddal, hogy a király megsértette az ország vallásszabadságát. Végül, a magyarországi tolerancia természetének még részletesebb bemutatására leírok egy harmadik epizódot. Megint Perényi a főszereplő, aki saját szabadságáért kisfiát, Ferencet török túsznak hagyta, később pedig 1542-ben törökbarátság vádjával Ferdinánd fogságába került. Sok kortárs azzal magyarázta török kapcsolatait, hogy' a gyermeket akarta Konstantinápolyból visszaszerezni. Távolról sem bizonyos azonban, hogy Petényinek nem voltak más természetű török kapcsolatai, és nem tudjuk, Ferenc visszatért-e valaha Magyarországra.23 Csak az biztos, hogy a gyer­mek sorsa és a család sorsa a töröktől függött. A minden mögött lappan­gó török ellenség jellegzetes jelenség volt a reformáció kori Magyarorszá­gon. Az ellenség annak idején, többé-kevésbé eredménytelen kísérletek után 1521-ben foglalta el a királyság kapuját, Belgrádot. Abban az eszten­dőben hozták az első evangéliumi szellemű könyveket Magyarországra. A szultán 1541-ben osztotta fel Magyarországot, amikor az Újtestamentum első teljes fordítása megjelent. 22 Magyar országgyűlési emlékek, X. Szerk.: FRAKNÓI VILMOS — KÁROLYI ÁRPÁD. Bp., 1890. 86-87. P­21 Perényi Ferenc történetét Sztárai Mihály írta le. Az elbeszélés kiadása: TÉGLÁSA IMRE: Sztárai Mihály padovai kézirata, a „Hystoria eliberationis... Francisci Pcrennii”. In: irodalomtörténeti Kö~le- menyek, 1984. 463-470. p.

Next

/
Thumbnails
Contents