Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: A protestáns vallásszabadságért folyó harc az 1646-1647. évi országgyűlésen

A protestáns vallásszabadságért folyó harc az 1646-1647. évi országgyűlésen*

A

z az alapvető kérdés, hogy mennyire választható el (ha elválasztható egyáltalán) vallás és politika a kora újkori Európában. A kérdés abszurd, ha a korszakban a vallásra hivatkozó háborúk és felkelések végtelenül nagy számára gondolunk. Ehhez még hozzá lehet tenni, hogy a politikát akkor és ott a történészek legnagyobb részének véleménye szerint vallásos meggondolások határozták meg. Azokat az uralkodókat, akik nem üldözték a sajátjuktól eltérő felekezeteket, ritka és kivételes egyéniségként tartjuk számon. Ügy tűnik azonban, hogy egész sok kivételes eset volt. Ebben a tanulmányban mégsem szándékozom kísérletet tenni valamilyen általános és új koncepció megfogalmazására. Csupán egy olyan epizódot tárgyalok, amiben a politika és a vallás egyértelműen elvált egymástól. Ebben az epizódban igen tekintélyes magyarországi katolikus személyiségek egy igen fontos politikai ügyben a protestánsok mellett álltak. A katolikusokkal szemben fellépő protestáns rendeket támogatta

III. Ferdinánd király is, valamint a katolikus rendek néhány tagja. Támogatásuk a protestáns pártot olyan arrogánssá tette, hogy egy alkalommal elhangzott a figyelmeztetés, „mivel ő felsége nemcsak az evangélikusok, hanem a katolikusok királya is, az ő jogaikat és szabadságukat is védeni tartozik.”1

Ez a protestáns—katolikus ellentét a valaha tartott leghosszabb magyarországi országgyűlésen robbant ki. A meghívók 1646. augusztus 24- ére szóltak, és a király a következő év június 18-án hagyta el Pozsonyt, miután az országgyűlés törvényeit aláírta.2 Ferdinánd azonban nem végig tartózkodott az országgyűlés színhelyén. Többször is elment. Pozsonyban úgy tudták, a bécsi karneválra, egy temetésre, továbbá azért, mert különböző birodalmi ügyekkel kellett foglalkoznia. Az utóbbiak részint háborús események voltak, részint pedig a később harmincéves háborúnak nevezett hadakozás béketárgyalásai. A béketárgyalások minden érintett fél élénk érdeklődése mellett zajlottak. A magyarországi rendeket azonban

Eredetileg megjelent: The Struggle for Protestant Religious Liberty at the 1646-1647 Diet in Hungary. ín: Crown, ('hutch, and Estates. Central European Politio' in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Eds.: EVANS, ROBERT JOHN WESTON -THOMAS, T.V. London, 1991. 261-268. p. Fordította: Rácsok Gabriella, a szöveget gondozta: Péter Katalin.

1 Szemere Pál erdélyi fejedelmi küldöttnek az országgyűlésen vezetett napló feljegyzéseiből: Egyetemi Könyvtár (Budapest) MS A. 29. Collectio Kaprinayana (továbbiakban: Szemere.) 167. p.

2 Az országgyűlés eseményeit itt és az alábbiakban Szemere feljegyzései és Vitnyédy István soproni követ naplója alapján írom le. Utóbbi: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Föl. Lat. 295. (továbbiakban: Vitnyédy.)