Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Comenius magyarországi elképzeléseiről. A Sermo secretus és a Genus felicitas
Comenius magyarországi elképzeléseiről 27 Ezzel a mohósággal szemben csak az mentette meg az erdélyi birtokosokat, ami tulajdonképpen a gyengeségüket okozta: földjeik aprózottsá- ga és igen nagy szórtsága. Mert ennek köszönhették, hogy jutott is, maradt is. Hiába vettek el valakitől egyik helyen sokat, másutt még mindig lehet a kezén valami csekélység. Az egyre szegényedő társaságból való kiemelkedésre pedig mind kevesebb is elég. így érthető, hogy a társadalmilag előkelőnek tekintett családok csoportja a birtokviszonyok 17. századi elbizonytalanodása mellett sem változott. A 16. század végén két család alkotta a csúcsot, a Csákyak és a losonci Bánffy família. Az első politikai okok miatt a királyságba költözött, így a Bánffy család maradt az egyetlen középkori mágnás Erdélyben. Társadalmi előkelőségük igen magas, de feltűnő: az egész fejedelmi korszakban tulajdonképpen távol tartották magukat a hatalomtól. Mellettük, a társadalmi megbecsültségüket tekintve valamivel lejjebb, de az egész uralkodó osztályon belül elkülönülő csoportot alkotott a 17. században kilenc erdélyi nagy família.27 A 16. század előtt is itt honos közülük a Gyerőffy, az Apaffy, a Mikola és a bethleni Bethlen család. A 16. században a királyságból jöttek a Pekryek, a Kamuthyak, a Kornissok, a Hallerek és a Rhédeyek. Mire azonban a társadalmi elit részévé váltak, már elmosódtak a bennszülöttek és a beköltözöttek közötti különbségek. A csoport zártságára e korban már az jellemző, hogy három tagja is, a Gyerőffy, az Apaffy és a Kamuthy család a Bánffyak házassággal szerzett rokona. E társaság másokhoz viszonyított előkelősége kitapintható még akkor is, ha nem alkotnak külön rendet. Öröklődő címük, vagy rangjuk természetesen csak véletlenül lehet, mert ilyeneket az erdélyi uralkodók soha nem osztottak. Ha a 17. században itt főrendi rangot visel valaki, annak valamelyik felmenője, vagy ő maga, a királyságból költözött ide. Az erdélyi címeknek ehhez semmi közük. Mert dominusként emlegetik ugyan a királyságból jött mágnásokat is, de az erdélyi dominusokat semmilyen intézményes megkülönböztetés nem választja el a nagyszámú egregiustól. Mivel lényeges különbség nincs az uralkodó osztály egyes rétegeinek anyagi viszonyai között, az előkelők társadalmi fensőbbsége gyakorlatilag csak közmegegyezésen alapul. Ilyen összefüggések között minden egyértelművé válik: a társadalmi hierarchia élén a fejedelem áll. Gazdagságát és hatalmát tekintve össze sem hasonlítható senkivel. Mint hogy az egész erdélyi uralkodó osztály együttesen sem ér fel az uralkodók gazdagságához, rendi hatalom tulajdonképpen nem létezik. A minden társadalmi ellenőrzés nélkül működő fejedelmi uralom közvetlenül a birtokos osztályt érinti, közvetve azonban az erdélyi társadalom minden rétegének az életét befolyásolta. Hatása legsúlyosabban 27 A 23. és a 25. jegyzetek adatai mellett: GOOSS, 1911. 200-201., 407. p.
