Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Comenius magyarországi elképzeléseiről. A Sermo secretus és a Genus felicitas
Comenius magyarországi elképzeléseiről 21 Zsigmond lelke — kicsit zavaros körülmények között — liliommá változik. Valamivel szilárdabb alapon mozog az ember, ha a Rákóczi Zsigmond körül volt hangulat felderítésében a műveltsége után nyomoz. Fennmaradt ugyanis a család könyvtárának a jegyzéke éppen abból az időből, amikor az ő kezelésében volt.12 Azt lehetne hinni, az anyag provinciális összetételű, hiszen ritka itthon ülő család gyűjtötte össze. Legjobb tudomásunk szerint sem Zsigmond apja, sem a nagyapja, de ő maga sem élt soha a művészetek és a tudomány valamelyik központjában. Érdekes azonban: a könyvtár ennek a körülménynek semmi nyomát nem mutatja. A könyvanyag nagy szellemi nyíltságot, széleskörű érdeklődést tükröz. Az állományban túlteng persze a teológia, de ez a gyűjtemény sem egyoldalú. Már a Bibliák között feltűnik egy héber kiadású, a kifejezetten teológiai munkák pedig egyenesen belső elfogulatlanságról vallanak. Mert a protestáns egyházi írók művei katolikus, sőt, jezsmta írásokkal együtt vannak jelen. A világi tárgyú nyomtatványok gyűjteménye pedig már bonyolultan összetett. Itt vannak a korban természetesen, a soha ki nem mozduló Rákócziak családjában azonban meglepően nagy számban térképek Európa minden részéről, de Amerikáról is. Elsősorban a híres de Bry kiadások. A történelem és az ókori klasszikusok standard és Magyar- országon minden könyvtárban megtalálható művei mellett speciális érdeklődésről vallanak a svájci függedenségi harcról szóló leírások és a közel egykorú angliai eseményekre vonatkozó munkák. A nagyobb részük röp- irat. Fokozott Figyelmet mégis a hermetikus, okkult, kabbalisztikus írók és a modern természettudomány, vagy természetfilozófia műveinek érdekes együttese érdemel. Megvan a gyűjteményben a hermetikus könyvek könyve, az isteni Pimander vagy Hermes Trismaegistus gigantikus kölni kiadása. A sokat olvasott okkultok, Cornelius Agrippa és Porta. A keresztény kabbala első úttörője, Pico della Mirandola. És mellette Campanella több munkája. De itt van Galenus, aztán a másik oldal: Francis Bacon és Bodinus. Tulajdonképpen nem lenne szabad Zsigmond könyvtárának alapos és teljes feldolgozása előtt bármilyen okoskodást is folytatni.13 Mégis: kétségtelen, hogy a puszta áttekintés felidézi annak a műveltségnek a képét, amit Frances A. Yates szellemes leleményével rózsakeresztes felvilágosodásnak kell nevezni.14 A világ megismerésére irányuló igyekezet ilyen összetételben válogatott eszköztára a század közepén természetesen már nem kifejezetten 12 HARSÁNYI ISTVÁN: A Rákóczy-könyvtár és katalógusa. Bp., 1917. 13 A könyvek azonosítását elkezdte: MONOK ISTVÁN: Csanaki Máté könyvjegyzéke. In: Magyar Könyvszemle, 1983. 256-262. p. Időközben megjelent: MONOK ISTVÁN: A Rákóczi család könyvtárat 1588-1660. Szeged, Scriptum Kft. 1996. 14 YATES, FRANCES A.: The Rosicmcian Hnlightenment. London—Boston, 1972.
