Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 2. szám - PÉTER KATALIN TANULMÁNYAI - Péter Katalin: Comenius magyarországi elképzeléseiről. A Sermo secretus és a Genus felicitas

20

Egyháztörténeti Szemle VII/2 (2006)

fogadták be Zsigmondot az új rokonok. A herceg egyetlen életrajzírója szerint azért alakult így a helyzet, mert a volt cseh király elszegényedett famíliája örült a gazdag kérőnek.lJ Valószínűbb azonban: a vesztfáliai béke után oly bizonytalan nemzetközi viszonyok adják a magyarázatot. Senki nem tudhatta, mi lesz a császár következő gesztusa. Nem lehetett arra számítani, hogy az osztrák Habsburgok, akiknek a háborúba lépése a spanyol ág támogatására, vágj' saját érdekeik miatt, akár a francia—spanyol konfliktusban, akár a Baltikum körül zajló ellentétekben, vágy esetleg a török ellen készülő nemzetközi szövetség oldalán elképzelhető lett volna, most hosszú ideig mindenünnen távoltartják magukat.

Ilyen bizonytalan körülmények között az osztrák ház háta mögött élő és a harmincéves háborúban volt szövetségesüket, Bethlen Gábort idéző Rákóczi Zsigmond megnyerése felbecsülhetetlen nyereségnek tűnhetett. Különösen becses azért, mert köztudomás szerint a svéd udvarhoz is vannak szálai. Henrietta egész Nyugat-Európát behálózó rokonságának a Brandenburg-Poroszország körül egyesült csoportja kötötte le magának Zsigmondot, mielőtt a velük Krisztina királynő támogatásában immár ellenségesen szembenálló másik társasághoz csadakozhatnék.

Ezek a nemzetközi politikában folyt manőverek, valamint Zsig- mondnak a magyar arisztokrácia megnyerésére irányuló törekvései igen reális tartalommal telítik Comenius sokszor kárhoztatott elképzeléseit. Azért jött Magyarországra, mert sok szálon jutott el hozzá a hír: Rákóczi Zsigmond körül nagy tervek alakulnak. Bizonyosan állítható: a nagy tudós és politikus nem volt ábrándokat kergető fantaszta, amikor Magyarországra jött.

Azt viszont csak sejteni lehet, hogy ezek a nagyon is kézzelfogható politikai elképzelések miért és hogyan kapcsolódtak össze rózsakeresztes nosztalgiával. Talán Rákóczi Zsigmond személye sugallta ezt a hangulatot.111 E sejtéssel kapcsolatban utalok egy iskolai színjátékra Zsigmond haláláról.9 10 11 Borsáti Ferenc írta, Comenius volt sárospataki tanítványa. A kétnyelvű kiadás latin ajánlása szerint a herceg anyja, Lorántffy Zsuzsánna fejedelemasszony rózsás fényű Pleiasz, aki tüzes fényével ragyogta körül az iszonyai hullámok között hányódott szerző hajóját. A verses műben aztán Astraea is szerepel, de nyilván nem Erzsébet királynőre utalóan, mert Borsáti azért nem tételezhette fel, hogy a néhai angol királynő Zsigmondot sirassa. Maga a herceg mennyei szerelemtől halt meg. Véréből szép rózsafa fakad. Ennek bársony színű virágai rubiniként tündöklenek. Itt a rózsakeresztes allúziók, ha azok egyáltalán, megszakadnak, mert

9 SZILÁGYI SÁNDOR: Felső-vadászi Rákóczy Zsigmond. Bp., 1886. 145-151. p.

10 Más logikai szálon hozta kapcsolatba Zsigmondot e kor titkos tudományával: SZÓNYI GYÖRGY ENDRE: Titkos tudományok és babonák. Bp., 1978. 133-135. p.

11 RMK I. 914. p.; NÉMETH S. KATALIN: Borsáti Ferenc Metamoiphosis-a (A protestáns barokk kérdéséhez). Tn: Acta Universitatis Szcgcdiensis de Attila József nominatae. Acta historiae litterarum í iungaricarum. Tom. X-XI. Szeged, 1971. 125. p.