Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra

A keresztény politikai erők felkészülése az elmaradt 1919. áprilisi választásokra 171

gyár kormány minden körülmények között el akart kerülni.78 Másik problémaként merült fel, hogy teljesen ellentétes információkkal rendelkezett a kormány arra vonatkozóan, hogy az antant vajon milyen összetételű kormánnyal tárgyalna szívesebben, és ha a polgári összetétel lenne a kedvezőbb, mit fognak szólni hozzá, ha a nemzetgyűlésbe a szociáldemokraták kerülnek be abszolút többségben? A harmadik fő gond pedig az volt, hogy ha nem szociáldemokrata többségű nemzetgyűlés alakulna, a párt tagjai ebbe vajon belenyugodnának-e, vagy pedig — ahogy a Népszava fenyegetőzött — fegyverrel próbálják megszerezni a hatalmat?79

De végül is a minisztertanács február 26-i ülésén elhatározta a választások kiírását április első felére, mivel olyan külföldi információt kaptak, hogy az antant nem tekinti teljesen legálisnak a nemzetgyűlési felhatalmazás nélkül működő forradalmi kormányt. Március 5-én ki is hirdették az alkotmányozó nemzetgyűlésről szóló 1919. évi XXV. néptörvényt, mely szerint az általános — a hat év óta Magyarországon lakó 21 éven felüli férfiak és 24 éven felüli írni-olvasni tudó nők — és titkos választójog alapján listás szavazással két évre választanák meg a nemzetgyűlést. 48 nagy választási kerületet alakítottak ki az ország egész területének figyelembevételével, melyekből nagyság és népesség szerint 7-11 képviselő juthatott volna be a nemzetgyűlésbe. Két nappal a Népköztársaság bukása előtt kihirdették a választások pontos napját is: 1919. április 13.80

Bár egész időszakunkban - mint láttuk — már a forradalom győzelmétől megindultak a választásokra irányuló előkészületek, ez azonban igazán nagy arányokat decemberben öltött, mikorra a pártok a forradalom okozta kábulatból magukhoz tértek, majd pedig egészen március 21-ig egyre fokozódott. Választási szövetségre léptek egymással az egyes pártok és így végül is három nagy csoport jött létre: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, mely minden más párt támogatása nélkül is hatalmas és erős volt; a Károlyi Párt — mely január 25-én végleg ketté szakadt, és a radikálisabb rész Hock János vezetésével követte Károlyit, míg a többiek a konzervatívabb beállítottságú Batthyány Tivadar és Lovászy Márton köré csoportosultak —, szövetkezve a Nagyatádiféle Kisgazdapárttal; és a konzervatív polgári beállítottságú csoport a Károlyi Pártból kivált Lovászy-féle 48-as és Függetlenségi Párt, a Heinrich Ferenc- féle Magyar Polgári Párt, a Sokorópátkai-Pallavicini-féle Földműves Párt és végül a Keresztényszociális Párt részvételével.81

A mi szempontunkból egy nagyon fontos mozzanat, hogy februárban a Papi Tanács, a katolikus alsópapság forradalmi reformszervezete belépett a Károlyi Pártba. A Berinkey-kormány igazságügyi minisztere, a Károlyi Párthoz tartozó Juhász Nagy Sándor ezt úgy értelmezte, hogy így

78 Öt év... 89-91. p.; JUHÁSZ NAGY, 1945. 386-7. p.

Öt év... 91-94. p.

80 JUHÁSZ Nagy, 1945. 454-456. p.; Öt év... 95-96. p.; HAJDÚ TIBOR: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Bp., 1968. 328-329. p.

81 JUHÁSZ Nagy, 1945. 430-432., 456. p.; BATTHYÁNY II. 73. p.