Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kunt Gergely: Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből
Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből 147 kus temető nyugati oldalán. Az egyházi számadáskönyv szerint 1857-ben volt „ócska temető” és „új temető”.29 A katolikusok 1797 óta temetkeztek erre a területre. Az, hogy az új temető teljes mértékben elkülönül az ó- temetőtől, az utalhat a vallások elkülönülésére is. Minden valószínűséggel tehát a zsidó temetőt csak azért hívták újtemetőnek, mert később nyitották meg, mint a másik kettőt (a reformátust és a katolikust), talán 1857-59 között. Ez viszont inkább csak feltevés, mert 1840-ben már 53 Mózes- vallású élt Diósgyőrben.30 Ez elég nagy szám ahhoz, hogy egy számukra fennálló temetőt feltételezzünk. A temető területe régebben nagyobb volt. A miskolci hitközség a 1980-as évek közepén adta el két magánszemélynek a felső részét, ahová soha nem temetkeztek. Jelenleg itt két lakóház áll. Állítólag ebből a pénzből kerítették körbe a temetőt, de valószínűbb az, hogy egy innen elszármazó kanadai házaspártól kaptak rá pénzt a 80-as években. A kerítésnek sajnos már nyoma sincs, leginkább csak néhány beton tartóoszlopot lehet felfedezni a hatalmas bozótban, amely ma körbekeríti a temetőt olyannyira, hogy a határoló utakról szinte semmit nem lehet látni belőle. A temetőben összesen 125 sír van. Ezek jó részénél ma már csak a sírkő helye utal arra, hogy ott egy sír volt. A temetőbe a hitközség 1947-es vagy 1948-as megszűnése után nem temetkeztek, az utolsó sírköveket a holocaustot követően az áldozatok emlékére emelték. A sírköveket egy évvel a temetés után emelik általában. A sírköveket a család vásárolta, de a Szent Egylet volt az, aki a faragást és a mesterek vagy cégek fizetését intézte. A sírkövek (mácévá) általában álló helyzetűek. Azonban sajnos a temetőben nagyon sok az olyan sírkő, melyet ledöntöttek vagy megcsonkítottak. Egyetlen olyan sír van, amely eredetileg is fekvőnek készült, ez Fekete József sírja. Zsidó szokás szerint a sírköveken héberül látható a felirat. A legkorábbi sírkövekre ez a jellemző. A későbbieken már egyre nagyobb számban található magyar szöveg, mely utóbbi a 20. századra egyes sírokon szinte teljesen kiszorítja a héber feliratokat. Hagyományosan a héber szöveg az „Itt nyugszik” vagy „Itt van elrejtve” szavakat rövidítő jelekkel kezdődik.31 A sírfelirat a halott „kereszt”-nevét tartalmazza, melyet utána kiáltanak a sírba tételkor (ezt azért teszik, mert egy középkori zsidó hiedelem szerint az angyal meg fogja tőlük kérdezni),32 s ez nem feltétlenül egyezik meg a polgári keresztnévvel, valamint halálának dátumát (a kis időszámítás szerint, a Jeruzsálemi templom lerombolásának dátumától), és az elhunytról néhány méltató szót. Néha feltüntetik, hogy kinek a lánya vagy fia az elhunyt, vagy azt, hogy ki állította Oláh, 2001.45. p. FÉNER TAMÁS - SCHIEBER SÁNDOR: ...és beszéld el fiadnak... Zsidó hagyományok Magyarországon. Bp., 1984. 26. p.
