Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)

2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kunt Gergely: Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből

146 Egyháztörténeti Szemle VII/1 (2006) A halottnak minimálisan kijár annyi tisztelet, mint amennyi élő korá­ban megillette. A holttesthez csak megfelelő tisztelettel lehet közeledni, s annak legcsekélyebb meggyalázása is nagy bűn. A boncolás — a test meg­nyitása - csak a törvény által lehetséges, vagy az élet megtartása érdeké­ben, egyébként semmilyen esetben. A halott békéjét nem szabad bolygat­ni. A halotté az a föld, amelyben fekszik. Az itt (a temetőben) termett dolgokból nem lehet egyéni hasznot húzni. Nem használható fel semmire, ami közveden érintkezésben van a temető földjével. Ami a bokrokon és a fákon van, azt le lehet venni és értékesíteni is lehet, s az így befolyt össze­get a temető gondozására, karbantartására kell fordítani. A temetőbe nem szabad virágokat ültetni, mert azok a táplálékukat, a nedveiket a földből szívják. A halott nyugalmát háborgatni — a holttestet máshová helyezni, a sírját kibontani — csak a hatóság határozata alapján lehet, vagy ha a halott nem az ősei földjében nyugszik Izraelben, hanem máshová temették el. Ekkor engedélyezett az exhumálás azzal a céllal, hogy a halott végleg ősei földjében nyugodhasson. A diósgyőri orthodox izraelita hitközség temetője Az egykori hitközség temetője ma elhagyatottan áll. Az emberek többsége még azt sem tudja, hogy valaha is létezett, soha sem hallottak róla. Pedig egykori fenntartói igen jelentős gazdasági szerepet játszottak Diósgyőr életében. A temetőt valószínűleg a 19. század elején vagy köze­pén alapították. A legrégebbi latin betűs felirat 1864-ből való (Lusztig Józsefné, Hercz Ida), az ennél korábbi sírkövek többségének pontos ide­jét nem tudjuk, mivel héberül és a zsidó időszámítás szerint íródtak. Bár Diósgyőrről több térkép is készült, az első, amelyen feltüntették e temetőt, 1877-ből származik.26 A halotti anyakönyvekben viszont 1859-es temetést is bejegyeztek,27 tehát alapítása bizonyára valamivel korábbra te­hető. E térképen minden valószínűséggel ezt, az akkori zsidó sor felett el­helyezkedő, temetőt nevezik „új temető”-nek. A térképen sajnos nem sze­repelnek a különböző felekezetek jelei, de mind az elhelyezkedését, mind a korát, mind a formáját tekintve csaknem biztosak lehetünk abban, hogy ezt a temetőt ábrázolja. A térképen szerepel egy „ó temető” is, amely a mai református és katolikus temetők helyén volt, és inkább valószínű, hogy ma is megtalálható temetőket jelöli a térkép. Ebben az évben (1877) már mind a három temető biztosan létezett. A kérdés az, hogy miért új, il­letve ó temetőnek nevezték őket. A református egyháznak ezen a terüle­ten már 1746-ban volt temetője.28 Megteltekor kapták meg a katolikus temetőnek a keleti oldalán lévő területet. Ezen második temetőt a luthe­ránusokkal együtt használták. Ezt követően nyitottak új temetőt a katoli­B.-A.-Z.m.Lt. Diósgyőr térkép 1877-ból. B.-A.-Z.m.Lt. Mezőcsát IV-830 (Halotti anyakönyvek 1859-1895) Balázs, 1998.

Next

/
Thumbnails
Contents