Egyháztörténeti Szemle 7. (2006)
2006 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kunt Gergely: Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből
Töredékek a diósgyőri orthodox izraelita hitközség történetéből 141 talmas volt a pompa e téren, s a szegények szégyellték halottaikat eltemetni olyan pompa nélkül, mint a gazdagok. így sok vallási előírást megszegtek, s halottaiknak nem adták meg a végtisztességet. A zsidó sírokra ugyanezért nem tesznek virágot, hogy ez a külsőség ne adjon lehetőséget arra, hogy a gazdag és a szegény között különbséget tegyenek. (Más források szerint ez abból a régi hagyományból ered, hogy a halott sírjára pénzt cedáká tettek, hogy a hozzátartozókat segítsék.24) Ezen szokás a 18. századtól terjedt el. Ettől kezdve mind a zsidó nőket, mind a zsidó férfiakat egyszerű lenvászon ruhában és gyaluladan deszkakoporsóban temetik el. A halottal nem temetnek el semmiféle ékszert és tárgyat. Tárgyakkal kapcsolatban csak olyan esetben tesznek kivételt, ha olyan tárgyról van szó, amely a halotthoz köz- vedenül hozzátartozott (pl. műláb). Egyes helyeken viszont kialakult az a szokás, hogy a halott mellé egy kis kétágú botot tesznek,25 mellyel kiáshatja magát a földből az utolsó ítéletkor, hogy megjelenjen az Úr színe előtt. A halotti ruhát (tah ’rikhim) régebben a kelengyével együtt adták. Ezt nagyon ritkán veszik, általában a még élő készíti el magának vagy hozzátartozói készítik el számára. Ha a ruha nem volt kész, akkor a Szent Egylet is elvégzi ezt a munkát, s az összes ruhát ekkor ő viszi a halottas házba. Ezen ruhákat mindig méretre készítik, és sokat nem halmoznak fel belőlük soha. A ruha férfiak esetében sapka, nadrág, ing, öv, nők esetében pedig főkötő és egy hosszú ruha. Mindkét esetben anyaga sima lenvászon. Az öltözékek elkészítése általában mindig kézimunkával történik, s a legritkább esetben használnak varrógépet. Miután a halottat nagy tisztelettel kiteríttetik a földön, megmosdatják. A mosdatást a Szent Egylet tagjai végzik, s természetesen részt vehetnek a benne a hozzátartozók, mivel ez az egyik utolsó mic’vá. A mosdatás alatt a test mindvégig egy lepedővel van beterítve, ezen keresztül tisztítják. A mosdatást mindvégig a Chevra Kadisa elnöke/elnökasszonya felügyeli. A mosdatás előtt együtt imádkoznak, és a mosdatás közben zsoltárokat olvasnak fel. A mosdatást úgy kezdik, hogy a már korábban odakészített vízzel háromszor leöntik a halott testét, a feje tetejétől kezdve, így szimbolizálva a megtisztulást. Azután az egész testet alaposan megdörzsölik, ezt követi a szárítás és a halotti ruhába való öltöztetés. Ezt követően tisztítják ki a halott körmeit és fésülik meg, illetve vágják meg a szakállát. Az ilyen eszközök általában ezüstből készületek s a Szent Egylet tulajdonában voltak, és semmilyen más célra nem használták őket. Ekkor mindenki köszönetét mond az utolsó mic’vá-ért a szertatás vezetőjének. A koporsóba — egyes helyeken ekkor — a Szent Földről származó földet hintenek. Ez úgy történik, hogy mindenki, aki részt vesz a szertartáson, kap egy kis izraeli földet, és ezt a koporsóba vagy a halott ruhájára szórja. Ilyen földet a világ minden táján lévő zsidó hitközségnek küldenek OLÁH JÁNOS: Temetés a zsidó hagyományok szerint a bibliai- és talmudi időkben, valamint napjainkban. In: Kharón, 2001. ősz. (továbbiakban: OLÁH, 2001.) 49. p. Féner Tamás, Schieber Sándor: .. .és beszéld el fiadnak... p.
