Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
12 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) anoni Magyarország, erre reflektáltak, ezzel voltak elégedetlenek.”32 Ez a mozzanat jelentkezett a katolikus társadalmon belül is, a fiatal értelmiség meglátta a gazdasági, politikai, szellemi és társadalmi élet problémáit, szóvá tette és megoldási lehetőségeket keresett rá. Bár egyáltalán nem lehet egységesnek tekinteni ezt az áramlatot, politikai beállítottságuk alapvonása azonos volt: szemben álltak a merev konzervativizmussal, és nyitottak voltak az új eszmék iránt. A fiatal katolikus írók, újságírók és más értelmiségiek Széchenyi György lapja, az 1931-ben induló Korunk S^ava köré tömörültek. A lap „aktív katolikus orgánumnak” nevezte magát, és valóban, az addigi erősen konzervatív színezetű katolikus sajtóval szemben egy modern, friss hangú fórumként lépett fel, mely főleg a fiatalság körében tett nagy tekintélyre szert. 1935-ben ebből elsősorban személyes ellentétek miatt vált ki Aradi Zsolt, Balla Borisz és Possonyi László baráti körükkel együtt, és Új Kor címen új lapot alapítottak, míg Széchenyi György Katona Jenővel együtt tovább szerkesztette a Korunk Szavát, melynek nevét később Jelenkorra változtatták.33 Ez a reformnemzedék élénken érdeklődött a kor aktuális kérdései iránt, így a Duna-völgyiség problémája is komolyan foglalkozatta őket. A katolikus társadalom korábbi — fent ismertetett — elgondolásaival szemben ők egészen új oldalról nézték a kérdést: ezt nem csak magyar ügynek tekintették, hanem egész Közép-Európát vizsgálták és ebbe helyezték bele — az ilyen vagy olyan határokkal rendelkező — Magyarországot. A korszakban általánosan elterjedt nézetet, a pánszláv és pángermán térhódítás veszélyének gondolatát ők is magukévá tették, azonban míg az előbbit inkább csak nagy általánosságban, körvonalazadánul emlegették34 — csak Talpassy Tibor említi az oroszcsehszlovák szövetséget, mint ennek esetleg új formáját35 -, addig a náci Németország agresszív terjeszkedésének veszedelme teljes realitásában állt előttük.36 Aradi Zsolt,37 Kokas Elemér38 és Pap Zoltán39 egyöntetűen azt hangoztatták, hogy Németországnak a Duna-völgyi kisállamok ellentéteinek további fenntartása az érdeke - tehát a közhiedelemmel szemben nem a maDoromby KÁROLY: A Vigília negyven éve. Az első évtized. In: 1Vigilia, 1975. 3. sz. (továbbiakban: Doromby, 1975.) 171-173. p. 33 Uo.; Gergely, 1977.155. p. Korunk S^ava, 1935. június 15., 1937. március 1., 1938. április 1.; Új Kor, 1935. május 18.; KOKAS Elemér: A harmadik út. H. n., é. n. (Korunk Szava Népkönyvtára 21.) (továbbiakban: KOKAS) 6. p.; PAPP ZOLTÁN: A Dunavölgye és a horogkereszt. H. n., é. n. (Korunk Szava Népkönyvtára 5.) (továbbiakban: PAPP) 3. p. Korunk S^ava, 1937. március 1. 36 Korunk S^ava, 1935. június 15., 1937. március 1., 1938. április 1.; Új Kor, 1935. május 18.; Kokas 1-6. p.; Papp 1-4. p. 37 „ 1 ^ . r ARADI ZSOLT: Az európai forradalom. Bp., 1934. (Magyar Kultúra könyvtár 4-5.) (továbbiakban: Aradi, 1934.) 115-117. p. Kokas 6. p. 39 1 Papp 4. p.
