Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Antal Beatrix: Az esztergomi főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén, 1695. (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve alapján)
Közlemények Az esztergomi főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén, 1695. (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve alapján)* Antal Beatrix A nyugati latin egyház püspükjelöltjeit beiktatásuk előtt alapos és szigorú vizsgálati eljárásnak vetette alá. A jelöltnek több, az adott egyházmegye irányításához szükséges kritériumnak kellett megfelelnie. így például a máig érvényben lévő 30 éves korhatárt, illetve a törvényes házasságból való származást már a III. lateráni zsinat (1179) előírta.1 Ezen túlmenően elengedhetetlen feltétel volt a püspöki székek betöltésénél a feddhetetlen erkölcsi életvitel és a megfelelő szellemi felkészültség. Az ehhez szükséges kivizsgálási eljárást ekkor még az érsek bonyolította le, érsekválasztás esetében pedig az egyházmegye rangidős püspöke irányította a vizsgálatot. Az eljárási mód lebonyolításán a Trienti Zsinat csupán annyi módosítást tett, hogy azt az egyházmegyei zsinatokra bízta, saját igényeik figyelembe vételével, vagyis „a viszonyoknak megfelelő formában igyekezett érvényesíteni a középkori jogszabályokat”.2 Mivel az egyházmegyei zsinatok a trienti előírásnak nem tettek eleget, XVI. Gergely 1591-ben részletesen meghatározta az üresedésben lévő főpapi székek betöltésekor lefolytatandó kivizsgálási procedúra menetét. Megjelölte azokat a, mindenekelőtt megbízható, személyeket, akik az eljárást lebonyolíthatják (pápai diplomaták, nunciusok, delegátusok), meghatározta a beidézendő, általában három, de minimum két tanúval szemben támasztott követelményeket,3 valamint általánosságban körülírta a jelölt Itt szeretnék köszönetét mondani témavezető tanáromnak Tusor Péternek, aki felhívta figyelmemet a témára, s észrevételeivel, tanácsaival segítette munkámat. GALI.A FERENC: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban. In: Ijtvéltári Közlemények, 1942-1945. (továbbiakban: Galla, 1945.) 142. p.; illetve: HUBERT JEDIN: A zsinatok története. Bp., 1998. 51. p. A zsinat ezen dekrétuma később, IX. Gergely alatt a Corpus luris Canonici-bc is bekerült. 2 Gállá, 1945.143. p. A tanú legyen „komoly, tárgyilagos, vallásos”, a helyzetet alaposan ismerő személy. Bizalmas úton, az adott ország világi vagy egyházi illusztrisai közül kell beidézni. Többször tettek tanúvallomást a Pázmáneum illetve a Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói is. Gállá, 1945.146-151. p.
