Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon

Egyházi tervezetek és kezdeményezések

43

tői reájuk bízott hatalommal; ellentétes a demokrácia elveivel, a federalizmus alapgondolatával s az evangélium tanításaival.

Az az ellenséges viszony, amely jelenleg a magyarság és a szomszédos kisnépek között fennáll, természetellenes. Ezek a népek egymásra vannak utalva. Érdekellentéteik lehetnek; de közös érdekeik sokkal súlyosabbak. És testvérek a Jézus Krisztusban. A magyar egyházaknak fel kell hívniuk ezeknek a nemzeteknek az egyházait, kíséreljék meg egyesült erővel összehozni népeiket, amelyek egymásra találását eddig is főleg idegen érdekek akadályozták.”181 Két és fél évvel később, még a békeszerződés aláírása előtt, 1946. július 11-13. közt az Ökumenikus Ifjúsági Bizottság megrendezte második konferenciáját, ezúttal Budapesten, a Hűvösvölgyben. A tanácskozás témája hasonló volt, továbbra is a világ és a magyarság jövőjének kérdését feszegették. Ezen már jóval többen vettek részt, de a Duna-völgyi kérdésekben az álláspontok most is nagyjából megegyeztek. Minden résztvevő a népek valamilyen politikai egységbe szervezése mellett foglalt állást, bár eltérőek voltak a vélemények arról, hogy ez időszerű-e, illetve hogy az összefogást csak Duna-völgyi vág}' egész európai szinten képzelik el.182 A konferencia nyilatkozatára megint Szabó József elképzelései gyakoroltak döntő hatást:

„Azzal is tisztában kell lenniök, hogy' az Egyesült Nemzetek Szervezete, mai formájában, ilyennek nem tekinthető, mert szerveiben a demokratikus akaratképződés (egyebek között a kis- és középállamok regionális alapon történő arányos képviseletének hiánya következtében) biztosítva nincs. [...]

A területileg elkülönülten élő (nemzet) kisebbségek sorsát terúletes- től együtt népszavazástól kell függővé tenni. [...]

A kisebbségvédelem problematikájában csupán kis részletkérdés, de Dél-Kelet-Európa szempontjából annál jelentősebb az erdélyi kérdés. A magyarországi ükuménikus Ifjúsági Bizottság szerint merőben ellentétben áll az atlanti és san franciscoi karta szellemével, de a politikai bölcsesség alapelveivel is, ha ezt egyszerűen a biintető-jutalmi-hatalmi politika régi rossz receptjével, diktatórikusán oldjuk meg. A tárgyilagos megoldás az, ha Erdélyt se Romániához, se Magyarországhoz nem csatolják, hanem független állam, Kelet Svájca 0ászi) lesz; [...] az ott élő nemzetek ugyanis területileg nem határolhatok el, s nagy tömegeik következtében áttelepítésük vagy kivándorlásuk is nehézségekbe ütköznének. A dunai népek várhatóan kialakuló regionális konfederáciájónak peA keresztyén ember a válságban. A Magyarországi Ökumenikus Ifjúsági Bizottság első és második konferenciájának anyaga. Bp., 1946. 117-8. p.

Uo. 166. p.