Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 33 1940. december 11. Karácsony Sándor: Faj és kultúra a Kárpátmedencében134 1941. általános téma: Népek más népek közt:135 Románok, szászok, regáti magyarok, tótok, ruszinok, szerbek, németek és amerikai magyarok helyzete A balatonszárszói üdülőtelepen tartott SDG-konferenciákon is többször foglalkoztak a témával, például: 1929. A forrongó Európa 1933. Nacionalizmus és internacionalizmus 1935. A magyarság közép-európai helyzete136 Más fórumokon is gyakran felmerült Közép-Európa kérdése, 1929- ben a főiskolás fiúkonferencián Szentpéteri Kun Béla tartott előadást Forrongó Európa (nemzeti kérdés, báború-béke, Páneurópa) címen,137 1933-ban a főiskolai vitaüléseken a világbéke kérdést tárgyalták,138 a Jogász és Közgazdász Collegiumban pedig Szakáll Lajos beszélt a dunai államok közötti gazdasági együttműködésről.139 A legnagyobb hatású diákkonferencia az időszakban, melyen ez a téma felmerült, a két Debreceni Diéta volt. 1935. március 22-25. között rendezték meg az első Diétát a Református Kollégiumban az SDG debreceni csoportja, a katolikus Szent László Kör és az Árpád Bajtársi Egyesület szervezésében. A tanácskozás jelentőségét jelzi, hogy a debreceniek mellett az ország más felsőoktatási intézményeiből is részt vettek rajta.140 A konferencia két témakört ölelt fel: a magyarság problémáját és Magyarország és Európa kapcsolatát. Ez utóbbiról a katolikus reformnemzedékhez tartozó Aradi Zsolt Aty újjászjilető Európa, Barcza Gedeon, az SDG későbbi elnöke A Dunavölgy problémája, nemzetiségek magfar tükörben és Némedi Lajos, az Árpád Bajtársi Egyesület alvezére A magyar sors Európában címmel tartott előadást.141 A Diétán tehát együtt haladt kézen fogva a katolikusok és protestánsok ifjú nemzedéke. Ami számunkra a konferencia különös jelentőségét adja, az a revízió illetve a Duna- völgy kérdésében kialakult általános vélemény: „A szavaló irredentizmusnak vége kell, hogy legyen. A Duna- völgyében élünk. Ez megváltozhatadan tény, tehát más megoldás nincs, mint keresni a közeledést az itt élő népekkel. [...] Ma egy kiút van számunkra, ha az itt élő népekkel a saját érdekeink szerint renKui.ifay, 1993. 456-464. p. MRZSL. 24.a. 3.d. SDG közgyűlési jegyzőkönyve (1941. október 19.) ÁZSÓTH GYULA (szerk.): Szárszó: Balatonszárszó múltjáról és jelenéről. Balatonszárszó, 1990. (továbbiakban: ÁZSÓTH, 1990.) MRZSL. 24.a. 2.d. SDG Intézőbizottság! ülés jegyzőkönyve (1929. április 17.) MRZSL. 24.a. 4.d. SDG főiskolás fiúmunka jegyzőkönyve (1932) MRZSL. 24,a. 34.d. Jogász és Közgazdász Collegium munkájáról jelentés. Magyar Út, 1936. július 1-15. Tóth, 1983.119-120. p.
