Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon

34 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) dezkedünk be eg)' konföderációs megállapodás útján létrejövő vala­milyen államkeretben. [...] A revíziót ma dunavölgyi konföderáció­nak hívják.”* 141 142 A Diéta utócsengésének tekinthetjük az 1935. novemberi kecskeméti kon­ferenciát, ahol a debreceni SDG-sek találkoztak a kecskeméti református jogászhallgatókkal, és amelyen a fent említett Barcza Gedeon ismét a du­nai népek barátságának eszméjéről beszélt.143 Egy' év múlva, 1936. március 26-28. között megrendezték a második Debreceni Diétát is, melyen ismét foglalkoztak Közép-Európa kérdésével, Pongrácz Kálmán tartott előadást Duna-völgy és magyarság címen. A konfe­rencia résztvevői ismét „az európai népek konstruktív közösségébe” való beilleszkedés fontosságát hangsúlyozták, valamint az egyetértés szüksé­gességét a környező népekkel. 144 A fiatal, útkereső protestáns nemzedék duna-völgyi elképzeléseinek bemutatásánál még két fontos csomópontot kell megemlítenünk, az 1942- es és 1943-as szárszói konferenciát és a fentebb már említett Márciusi Frontot. Bár egyik sem tekinthető egyházi jellegű eseménynek illetve szer­vezetnek, de a protestáns fiatalok rendkívül nagy számban vettek részt ben­nük, azonban mindkettő olyan bőséges szakirodalommal rendelkezik,145 hogy jelen tanulmányban felesleges részletesen foglalkoznunk velük. Az ökumenikus mozgalmak munkája Közép-Európa megbékéléséért Az I. világháború szörnyű pusztításai következtében a protestáns egyházak között hatalmas ökumenikus összefogási hullám indult meg, melyhez hamarosan csatlakoztak az ortodox felekezetek is. Eredetileg három irányzat haladt párhuzamosan egymás mellett, a missziós (Missionary Co-operation), a hitbeli (Faith and Order) és a gyakorlati (Life and Work) kérdéseket és tevékenységet összeegyeztetni kívánó mozgalom. Ezek és a különböző nemzetközi ökumenikus ifjúsági szervezetek (World’s Student Christian Federation, Y.M.C.A., hiatal Magyarság, 1935. szeptember Tenkk SÁNDOR (szerk.): Református Ifjúsági Egyesületek és mozgalmak Magyarorszá­gon a XX. században. Bp., 1993. 427. p. Tóth, 1983.130-135. p. 141 A szárszói konferenciákról: HAVAS GÁBOR: Az 1942. és 1943. évi nagy konferenciák. In: TENKK SÁNDOR (szerk.): Református Ifjúsági Egyesületek és mozgalmak Magyar­országon a XX. században. Bp., 1993. 274-314. p.; Győri-FY SÁNDOR (szerk.): Szárszó 1943 Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Bp., 1983.; ÁZSÓTI-I, 1990.; Szárszó: az 1943. évi balatonszárszói Magyar Elet tábor előadás- és megbeszélés sorozata. Bp., 1993.; A Márciusi Frontról: DENKE, 1993. 420-431. p.; FÉJA GÉZA: Márciusi Front. Bp., 2003.; Fél évszázad múltán a Márciusi Frontról. Bp., 1989.; KOVÁCS IMRE: A Márciusi Front. New Brunswick, 1980.; SALAMON KONRÁD: A Márciusi Front. Bp., 1980.; PINTÉR István: A Márciusi Front. Bp., 1987.; A Márciusi front és Debrecen. Debrecen, 1987.; Márciusi Front, 1937-1987. Debrecen, 1987.

Next

/
Thumbnails
Contents