Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - RECENZIÓK - Katona Csaba: Inter arma 1944-1945. Fegyverek közt. Válogatás a második világháború egyházmegyei történetének forrásaiból
188 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) „a tények ismertetésekor — vagy azok mellett — hagiográfiai toposzok is feltűnnek a szövegben”. (295. p.) A forrásközlés szempontjait a szerkesztő tömören és közérthetően foglalta össze a kötet bevezetőjét követően. A könnyebb olvashatóság kedvéért a mai magyar helyesírás és központozás szabályai szerint olvashatók a dokumentumok, az ettől való eltérés csak indokolt esetekben fordul elő (korjelző írásmód stb.). Pontos és korrekt jegyzetelés (folyamatosan számozott lábjegyzetek formájában) teszik érthetővé a források egyes utalásait a kortársak számára egyértelmű, ám a mai olvasó számára már korántsem annak nevezhető eseményekről és egyes személyekről, illetve a kötetben bőséggel előforduló latin, német, orosz kifejezéseket. A kötet használhatóságát végezetül a témát távolabbról vagy közelebbről érintő szakirodalom bibliográfiája, a kiadvány által tárgyalt időszak és események legfontosabb szereplői neveinek betűrend szerint rendezett életrajza, valamint személynévmutató teszi teljessé (mindamellett helységnévmutató sem lett volna egészen haszontalan). A címlap, amely a romos ercsi plébániatemplomot ábrázolja, illetve a belíveken található néhány fénykép nem csupán díszítő elemként szolgál, hanem szerves része a kiadványnak. Összességében példás gondossággal szerkesztett, imponáló forrásismeretet sejtető, kiérlelt történészi koncepciót tükröző, tragikus, ám rendkívül érdekes és korántsem feltárt időszak egyházi forrásait bemutató kötetet vehet kézbe az olvasó. Kritika a részletesebb bevezető háttértanulmány és a helységnévmutató hiányán kívül legfeljebb néhány apró géphiba miatt érheti a kiadványt, formailag pedig azért, mert szerencsésebb lett volna a lapalji jegyzeteket a főszövegtől (forrásszövegtől) az oldalszámot elválasztó vonal alatt — az általánosan elfogadott gyakorlatnak megfelelően — elhelyezni, nem pedig fölötte. A többségében (a napló és a püspöki körlevelek kivételével) a tárgyalt időszaknál (1944—1945) később keletkezett értékes, többségében retrospektív dokumentumokat közlő forrásválogatás egyik fő erényének kiemelésekor pedig idézzük magát a szerkesztőt, akitől — csadakozva Szabó Csabának a Shvoy-kötet kapcsán írt recenziójához — további köteteket várunk a sorozat folytatásaként. E szerint a források „szerencsés időbeli közelségből tekintenek vissza a megélt borzalmakra: az emlékezet még nem homályosuk el, az országban maradt orosz csapatoktól való félelem még csak elvétve fékezi a tollakat, bár már ennek is akad nyoma.” (7. p.) E meglátással a recenzens teljes mértékig egyetért: a megközelítés történészi erényeket sejtet. Már csak ezért is, valamint a gördülékeny és szép magyarsággal megírt rövid Bevezetés okán is biztatom a szerkesztőt egy összefoglaló tanulmány megírására; ez remélhetőleg nem várat sokáig magára, mert a helytörténet, egyház- történet, társadalomtörténet, hadtörténet számára egyaránt haszonnal forgatható kötet ennek tükrében még inkább értékessé válhat. (Katona Csaba)
