Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szabadi István: Némethi Ferenc és a reformáció
,A Katedráról” 157 énekeskönyvét a már halott Némethinek ajánlotta volna, ahogy ezt teszi Hegyaljai Kiss Géza, az 1562-es debreceni énekeskönyv szerzőjeként pedig Méliuszt tartják számon, Szegedi mint segítője feltételezhető.18 Még két munka kiadásánál működött közre Némethi: Bencédi Székely István Krónikája és Werbőczy Tripartitumának Weres Balázs által készített magyar fordításának megjelentetésében. Bencédi Székely István az 1560-as évek elején Göncön már a helvét hitvallások szellemében lel- készkedik, ő az első, aki magyarul ír a magyar történetírók közül, és első abban is, hogy történelemszemlélete talán már kálvinista, de inkább a wittenbergi szemléletet követő, bibliai alapú.19 Némethihez írt bevezetőjében így szól: munkáját a maga használatára készítette, s csupán patrónusa kérésére nyomtattatta ki azzal a céllal, hogy Némethi és „mindenek kik magyarul tudnának olvasni megtudhatnák ... minemő változások lőttének nem csak a hatalmas birodalmakba hanem ennek felette országokba, tartományokba és városokba és minemő okokért és bűnökért a mennyei isten e birodalmakot egyik nemzetsígről a másikra forgatta volna, kiből nyilván megérthetjük, hogy' ez világ nem szerencsétől bíratik, hanem az egy istennek gondviselésétől, rendelésétől és birodalmától”.20 A másik említett mű, Werbőczy Hármaskönyvének fordítása megjelenésekor Némethi sajnos már halott volt. A fordító bihari jegyző és váradi főbíró így' ír a János Zsigmondhoz címzett előszóban: „Az Felséged jámbor híve az Nagyságos Némethy Ferenc ez munkát indítá, szerezteté és gondjával, költségével segíté, ki ezen dolognak indításakoron, az felséged hívsége mellett halált szenvede, az ő urának, Serédi Jánosnak, Tokaj várában, az németek által puska lövis miatt. Böjtelő hónak 10. napján, Anno a nativitate Christi Jesu MDLXV”.21 Werbőczy munkája megjelentetésével Némethi a reformáció azon patró- nusainak sorába illeszkedik, akik a rendi ellenállást a nemzeti önvédelem eszközének tekintették, s akiket maga Méliusz is 1568-ban a Jelenések könyve magyarázatához írott előszavában Jeruzsálem kőfalainak és tárházainak építőiként dicsér.22 Nagy, 1967.214. p. U B. SZRKBLY ISTVÁN: Krónika e világnak jeles dolgairól. Krakkó, 1559. (RMK 1.38.) Bartonikk EMMA: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történc- ^ téből. Bp., 1975. 105. p. 21 Hegyaljai Kiss, 1932. 543. p. 22 Makkai, 1984. 513. p.
