Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szabó András: Némethi Ferenc és más versszerző főnemesek Északkelet-Magyarországon a 16. század második felében
Némethi Ferenc és más versszerző főnemesek Eszakkelet-Magyarországon a 16. század második felében S^abó András A hhoz, hogy Némethi Ferencet el tudjuk helyezni saját korának irodalmában, szükség van arra is, hogy számba vegyük az ő írásművészetével rokon egyéniségeket és jelenségeket. Versszerző főnemesekről fogok beszélni tehát, s rögtön le kell szögeznem, hogy egy ilyen szempontú elfoguladan elemzés hosszú ideig nem volt lehetséges. Szerencsére már végképp elmúlt az a korszak, amikor a történelem és az irodalomtörténet szereplőit haladóakra és reakciósokra volt szokás osztani, s amikor egy „uralkodó osztályba” tartozó írót vagy költőt mentegetni kellett a társadalmi hovatartozása, felmenői miatt. A Mohács utáni Magyarországon sajátos társadalmi folyamatok játszódtak le, s ennek művelődéstörténeti és irodalmi vetülete is figyelemre méltó. Míg 1526 előtt a politikában önálló tényező lehetett a köznemesség, addig a következő korszakban egyértelműen a főnemesség vette át az ország irányítását, legalábbis a Habsburgok által uralt Magyar Királyságban. Ezzel egy időben egy féloldalas polgári fejlődés is lejátszódott, amely azután a század végére megakadt.1 A három részre szakadt ország zavaros viszonyai között, illetve az árutermelés és a kereskedelem révén egyes mezővárosi polgárok és középnemesek hatalmas karriert futottak be, elegendő itt csak Serédi Gáspárra, Tokaj egykori birtokosára utalnom, aki Habsburg Ferdinánd híveként óriási uradalmakhoz jutott,2 vagy Rákóczi Zsigmondra, aki a borkereskedés és első házassága révén lehetett dinasztiájának megalapítója,3 vagy' Thököly Sebestyénre, aki mezővárosi polgárként és marhakereskedőként kezdte, majd nemességet és báróságot kapott, s SZAKÁI,Y FERENC: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995. (Humanizmus és reformáció 23.) BOTTÁ István: Dévai Mátyás és Serédi Gáspár — További szempontok a Dévaikutatáshoz. In: Diakónia, 1979. 2. sz., 72-79. p. HANGAY ZOLTÁN: Erdély választott fejedelme Rákóczi Zsigmond. Bp., 1987. (továbbiakban: Hangay, 1987.)
