Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - BESZÁMOLÓK - Ugrai János doktori (Ph.D.) disszertációjának védése
Beszámolók Ugrai János doktori (Ph.D.) disszertációjának védése (Debrecen, 2005. április 27.) Sikeresen megvédte Önállóság és kiszolgáltatottság. A Sárospataki Református Kollégium működése, 1793-1830 című PhD-disszertációját Ugrai János, a Miskolci Egyetem BTK Neveléstudományi Tanszékének tanársegédje. A 2005. április 27-én rendezett védésen a Debreceni Egyetem BTK Multidiszciplináris Doktori Iskolájának bírálóbizottsága maximális pontszám megszavazásával biztosította a jelöltet támogatásáról. A bizottság elnöke Koyrna Tamás egyetemi tanár (Debreceni Egyetem), az opponensek Fekete Károly egyetemi docens (Református Hittudományi Egyetem, Debrecen) és CWrg Gábor egyetemi docens (Debreceni Egyetem), további bírálók Szabolcs Éva egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest) és Brezynyáns^ky lazsáló egyetemi docens (Debreceni Egyetem) voltak. A dolgozat témavezetője Síró Béla (Debreceni Egyetem), külső konzulense Bart a János egyetemi tanár (Debreceni Egyetem). A doktori disszertáció szerzője, Ugrai János 1977-ben született Egerben. Történelem szakos középiskolai tanári diplomát Miskolcon szerzett 2000-ben, majd nappali tagozatos doktoranduszként a Debreceni Egyetemen folytathatta egyetemistaként elkezdett kutatásait. Elsősorban a 18- 19. század fordulójának református műveltségi viszonyait, azon belül is a sárospataki kollégium történetét vizsgálja. Tanulmányait rangos pedagógiai és történeti folyóiratok közölték (pl. Magyar Pedagógia, Iskolakultúra, illetve Aetas, Magyar Könyvszemle, S^á^adok, Valóság), több írása megjelent az Egyháztörténet! Szemlében is. Tavaly jelent meg első kötete, amelyben közel kétszáz 1807-ből származó református lelkészi önéletrajzi nyilatkozatot tesz közzé Kis világnak világos kis tüköré címmel. A disszertáció a pataki kollégiumnak mindössze egy rövid időszakra vonatkozó történetét vizsgálja. Ám mindezt monografikus igénnyel teszi a szerző: igyekezett minden fontos területen alapos, önálló kutatási eredményekkel megvilágítani e fontos, a reformkort nemcsak megelőző, hanem Sárospatakon mintegy megelőlegező időszakot. Ugrai János a nyilvános vita elején elmondta, hogy hat-hét éves kutatói munkáját az a feszültség indukálta, amely a pataki kollégium közismert jellemzői (például hazánkban itt tanítottak elsőként közép- és felsőfokon magyarul; politikai radikalizmusig is eljutó sajátos „pataki szellemiség”; Kövy Sándor páratlan gyakorlati jogászképzése stb.) és az azoknak a magyarázatául szolgáló, jobbára ismeretlen vagy elhanyagolt tényezők között meghúzódott.
