Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A magyarországi szabadegyházak nemzetközi kapcsolatainak jellemző vonásai a hatvanas évek második felétől a hetvenes évek végéig
A magyarországi szabadegyházak nemzetközi kapcsolatainak jellemző vonásai 115 síkon.1 A nyugaton élő magyarok befolyásolása érdekében — az MSZMP emigrációs politikájának részeként — az érintett egyházakat buzdították hitéleti igényeik kielégítésére papok, Biblia, hittankönyvek kiküldése által. Ennek segítségével az ottani „reakciót” is ellensúlyozhatták.2 A szocialista országok egyházügyi hivatalai bizonyos szintig együttműködtek a nemzetközi egyházpolitika terén. Az ÁEH célja a szocialista országok egyházpolitikájának koordinálása, és a magyarországi egyházak külügyi tevékenységének összehangolása, a külügyi tevékenységben résztvevők kiválasztása, felkészítése, beszámoltatása és ellenőrzése volt. Az egyházak nemzetközi tevékenységének irányvonalát a kommunista és a munkáspártok 1969. évi tanácskozása szabta meg, amely feladatként jelölte meg az „antiimperialista erők akcióegységének létrehozását és állandó fejlesztését”.3 A közös fellépést sokszor meggátolták a szocialista országok eltérő érdekei. A pártállamnak érdekeltsége fűződött az egyházak nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséhez, de a keretek között tartását tartotta célszerűnek. Ugyanis a hetvenes években a nyugati egyházi szervezetek a nyílt támadás helyett befolyásukat a kapcsolatok bővítésén keresztül érvényesítették személyes érintkezések, segély- és ösztöndíjprogramok révén. Ezt a taktikát a fellazítás stratégiájának nevezte el a szocialista terminológia. A nemzetközi egyházi szervezetekben a reálpolitikát folytató erők felülkere- kedése megkönnyítette a személyes érintkezést, illetve az ÁEH számára a kapcsolatok bővülése lehetőséget teremtett a külföldi partnerek szelektálásához. Az egyházak külügyi tevékenységének formálásában az ÁEH-n kívül a Külügyminisztérium, az Országos Béketanács, a Magyarok Világ- szövetsége vett részt érdekeltségi területén.4 Az egyházak külügyének fejlődését elősegítette, hogy a nemzetközi egyházi szervezetek Magyarországot a szocialista országok felé hídfőállásnak tekintették. Ezért a hatvanas évektől Magyarországon számos rendezvényt szerveztek (például a Lutheránus Világszövetség Nagygyűlése, Zsidók Világkongresszusának Végrehajtó-bizottságának Nagygyűlése).5 1 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) XIX-A-21 (= Az Állami Egyházügyi Hivatal iratai.) XIX-A-21-d-002-7/1963. 22. dob.; MÓL XIX-A-21-d-002-3/b/1967.39. dob. MÓL. XIX-A-21-d-002-3/b/1967. 39. dob. Reakciós egyházi személynek általában az számított, aki a megengedett hitéleti kereteket túllépte, vagy' a lojális egyházi vezetők ellen fellépett. 3 MOL. XIX-A-21 -d-005-6/a/1970. 52. dob.; M-KS-288-5. (= Az MSzMP Központi szerveinek iratai. Politikai Bizottság.) M-KS-288-5/448. őe. (1968. március 4.) 4 MOL. XIX-A-21 -d-005-6/a/1970. 52. dob.; M-KS-288-5/448. őe. (1968. március 4.), MOL XIX-A-21 -d-002a-l /b/1973. 72. dob.; MÓL. XIX-A-21-d-005-31/a/1968. 43. dob. Miklós Imre elmondása alapján.