Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok

108

Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005)

Novák Antal alföldi szolgálatáról a baptista történelemmel foglalkozó írások rendre megemlékeztek. A régebbiek közül Csopják Attila,59 Körösy István,60 Dr. Kiss Ferenc,61 Kimer A. Bertalan62 írt Novák missziójáról. Meyer Henrik is megemlékezett róla kéziratos önéletrajzi feljegyzéseiben,63 valamint több, későbbi visszaemlékezés alapján megírt baptista gyülekezeti krónika, lejegyzett szájhagyomány is hivatkozik a Novák házaspár munkásságára. Ezeknek kritikai kiértékelését, forráskritikai vizsgálatát még nem végezte el a baptista egyháztörténet írás.

Gyomán jelentős református házi gyülekezetek éltek, amelyek ápolták azt a puritán gyökerű népi vallásosságot, amelyhez hasonló kegyességet a baptista parasztapostolok hirdettek. Ezek a házi bibliás körök a református egyház peremén szívósan, ellenállva a liberális teológiától befolyásolt igehirdetési gyakorlatnak, elhatárolódva a helyi egyházpolitikai küzdelmektől, éltek és a puritán típusú vallásgyakorlat tartós bázisai voltak. Erre utal az is, hogy húsz esztendővel Novák Antal működése után, amikor 1888. január 31-én és február 1-én A. Sommerville, a híres skót evangélista Gyomára jött, óriási tömeg gyűlt össze a református templomban, akik egyházszónoklat helyett igazi, hitébresztő prédikációra vártak. A gyomai látogatásról ezt jegyezte fel Sommerville naplójába: „ekkora hallgatóságom Skóciában sem volt”. Majd hozzáteszi: „örülök, hogy nem hallgattam a jó debreceni protestánsok tanácsára és nem mentem haza. Magyar misszióutam jelentős része most kezdődik. Ki hitte volna, hogy én még földi életemben ilyen jelenetek tanúja lehetek. O, csak töltené ki az Úr az ő Lelkét. Valósággal a pünkösdi háromezerre kell gondolnom. Istené legyen érte minden dicsőség.”64

Az sem véletlen, hogy Kornya Mihály működésének is egyik centruma Gyoma lett az 1880-as években. A házi gyülekezetek elidegenedését a hivatalos egyháztól mindenütt, így Gyomán is gyorsították a papválasztási botrányok. 1870-71-ben a sajtóban is nagy vihart kavaró lelkészválasztási botrány helyszíne volt a gyomai református egyház, ami tovább mélyítette a már meglévő és egyre jobban növekvő szakadékot.65 Ez adott talajt a baptista misszónak. Kornya Mihály itt végzett munkájáról már 1881-ben hírt adott a protestáns sajtó, vészharangot kongatva, de a bajok orvoslása helyett megelégedtek a baptisták rágalmazásával,

CSOPJÁK Attila: Az első zsengék. In: tíékebímök, 1913. június 30. 178. p.; UÓ. Képek. Bp., 1928. 10-11. p.

KÖRÖSY ISTVÁN: Alföldi krónika. In: Békebímök, 1941. június 29. — 1941. augusztus 3. (folytatásokban)

61 Kiss, 1942.

62 KlRNER, 1965. 44., 45., 48. p.

63 Vö. 39. sz. jegyz.

RÉVÉSZ IMRE: Egy fejezet a magyar református ébredés történetéből. Debrecen, 1943. 27-29. p.; Protestáns Egyházi s Iskolai I Mp, 1888. 245. skk. p. (Kálmán Farkas tudósítása.)

65 A Tiszántúli Egyházkerület jegyzőkönyve, 1871. ápr. 3-24. TTREL. Em. ltr. 309-313.