Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok
Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok 109 kigúnyolásával. Ez volt a legostobább módszer az egyház belső ügyeinek rendezésére. Az első baptista bemerítésre 1883. december 13-án került sor a jeges Hármas-Körösben.66 Mindez Novák Antal és feleségének Gyomára érkezése után 15-20 évvel történt. A közte eltelt másfél évtizedben semmi nem történt ennek az egyre nyilvánvalóbb feszültségnek az orvoslására. Novákék ekkor még nem voltak baptisták. Nagyon jó kapcsolatokat igyekeztek kiépíteni a helyi református gyülekezettel is. A presbiteri jegyzőkönyv szerint 1868 augusztusában Novák Antal díszes úrasztali Bibliát ajándékozott a gyülekezetnek.67 Ez ugyan a bibliatársulat gyakorlatában megszokott udvariassági gesztus volt,68 mégis azt bizonyítja, hogy' a Novák házaspár barátságos módon közelített a hivatalos egyház intézményrendszeréhez. A Novák házaspár szorgos munkával hozzáfogott a Biblia terjesztéséhez. Az 1860-as évek közepén, második felében 13 kolportőr dolgozott az országban. Szorgos munkájuk révén például 1868-69-ben 45.562 Szentírást adtak el hazánkban.69 Novák ekkor még Rottmayer Jánossal való kapcsolata révén legfeljebb baptista szimpatizánsnak tekinthető, de mivel a református egyház egyre kevéssé tudott mit kezdeni a missziói aktivitásával, és az emberek Biblia utáni éhségét egyre kisebb empátiával fogadta, Novák megerősítette a baptista közösséggel a kapcsolatát. A Meyer Henrik által vezetett, és már említett anyakönyv tanúsága szerint 1870. április 30-án Bécsben került sor a bemerítésére, ami minden bizonnyal Millard Ede munkálkodásának következménye lehetett.70 Millard 1869 novemberében, mint a Brit- és Külföldi Bibliatársulat bécsi központjának vezetője, járt Budapesten, „megtekintette a colpolteuröket” és a bibliaterjesztés engedélyezése, az önálló lerakat kialakítása végett kérvényt nyújtott be a Belügyminisztériumba. De Millard bap- tistasága egyre több ellenséget szerzett neki. Köztudott lett az is róla, hogy bécsi otthonában baptista gyülekezetét szervezett és ennek lett a vénje. Pesti látogatásáról az a hír járta, hogy „az angol bibliai társaság hat agentiat állít hazánkban az angol bibliák terjesztésére”.71 Ezt Millard baptistasága miatt rossz néven vették a protestáns egyházak hivatalosai és ezért egyre nagyobb ellenállás bontakozott ki a bibliaterjesztőkkel szemben. Ebben természetesen a katolikus papok jártak az élen. A szentjakabi római katolikus pap An66 Kirner, 1965.90. p. A Gyomai Református Gyülekezet Presbitériumának Jegyzőkönyve. 1868. aug. 3. 2. pont. (A gyomai református gyülekezet tulajdonában). Magyar Protestáns F^gyká^s Iskolai Figyelmeid (a továbbiakban: Figy.) 1873. 7. szám. 350. p. Az angol bibliaterjesztő társulat közelebbi működése, különösen hazánkban. In: Figyelő, 1870. 6. sz. 319-321. p.; további adatok: Evangéliumi Protestáns luipok. 1875. december 17. 448-449. p. — 1875. december 24. 455-456. p. WAGNER, William L.: New move forward in Europe : growth patterns of German speaking Baptists in Europe. South Pasadena, 1978. 92. p.; — A Millard által 1869. december 22-én szervezett első gyülekezet névsorában mint gyomai lakosok szerepelnek Novákék. Protestáns Egyházi s Iskolai luip, 1870 534. p.
