Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNY - Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével a reformkorban

18

Egyháztörténeti Szemle Vl/2 (2005)

de a helyi kereteken túlmutató látványos konfliktusok már korábban is kikirobbantak ki, és nemcsak Magyarországon. A szakadás azonban magyar- országi sajátosság, a világon egyedülálló fejlemény. A két európai zsidó irányzat: a reform és az ortodoxia magyar porondon vívta harcát. A 19. század elején a két nagy liberális rabbi, Chorin Áron és Löw Lipót Morvaországból telepedett át új hazájába, az előbbi Aradra,52 az utóbbi Nagykanizsára, majd Szegedre.53 A konzervatív Chátám Szófér Majna-Frankfurt tájékáról érkezett Pozsonyba, itt szervezte meg Kelet-Közép-Európa legjelentősebb Talmud-iskoláját, hogy megállítsa a zsidóság asszimilációját, amelyre otthon már nem látott esélyt.54 Be is tiltotta Moses Mendelssohn műveinek olvasását,55 ami azért is szimbolikus tett, mert Mendelssohn „a zsidó felvilágosodás szimbóluma” volt,56 már az 1790-es, majd az 1830-as években magyarra is fordították egy-egy művét, a 19. század elején Budán és részben Nagyváradon adták ki először — Európában — összes műveit.57

Reform és ortodoxia között az egyénnek választani kellett, és ez nem lehetett könnyű.

„Ha egy zsidó a neológ táborhoz csadakozott — írja a kérdés egyik mai szakértője — rettentő erőfeszítésébe került elszakadni a harcos, s emiatt befelé forduló, hagyományőrző ortodoxiától. Bármennyire tagadta is, minden cselekedetét az ortodoxok irányították a háttérből, akik azt mondták, hogy bűn, amit tesz, Isten meg fogja érte büntetni, mert megtagadta az identitását.”58

Csakhogy — gondoljunk a kereszténység reformációjára — melyik reformátor törődött például a pápai átokkal, amikor úgy vélte, az íráshoz, az isteni kinyilatkoztatás tiszta szavához tér meg, az isteni kegyelem hitében. A 19. század pedig a tételes vallásossággal szemben a liberális és romantikus vallásosság korszaka.59 Chateaubriand a katolicizmus esztétikáját fedezte fel, a nálunk is oly népszerű Lamennais pedig a katolicizmust, a társadalmi méltányosság igényét ötvözte a kor romantikus szemléletének jegyében, olyan sikerrel, hogy el is kellett hagynia az egyházat,60 és így maga, barátai és tiszCARMlJJ.Y-WlUNBHRGHR, Mosni;: The Jewish Reform Movement in Transylvania and Banat: Rabbi Aaron Chorin. In: Studia Judaica. VI. Cluj-Napoca, 1997. 13-60. p.

53 KicSKJíMKTI LlPÓT: Löw Lipót. In: Évkönyv. IMIT. Bp., 1912. 17-23. p.

54 Katz, JACOB: Chátám Szófér életrajzához. In: S^á^adak, 1992. 1. sz. 81., 94. p.; Putsch, 1999.11-12., 152. p.

55 SPITZER, Shi.OMO: Der Einfluß des Chatam Sofer und seiner Preßburger Schule auf die jüdischen Gemeinden Mitteleuropas im 19. Jahrhundert. In: Studia Judaica Austriaca, Vili. Eisenstadt, 1980. 118. p.

56 MAIER,JOHANN: Geschichte der jüdischen Religion. Freiburg, 1992. 539. p.

5 ZSOLDOSjUNŐ: A felvilágosodás német zsidó írói és a magyar irodalom. Bp., 1939. 23. p.

5* Putsch, 1999.152. p.

^ Erre a szempontra hívta fel a figyelmet bírálatában: ZAKAR PmtiíR: Egy patrióta zsidó hitvaUása 1850-ból. In: Aetas, 2001. 2. sz. 258. p.

(’ RÉVÉSZ iMRlí: Lamennais és a magyarok. In: A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1954. 1-2. sz. 35-122. p.