Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNY - Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével a reformkorban
A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével 9 szellemes, élénk stílje”.4 De — látni fogjuk — nemcsak ezt a művét értékelhetjük így, maradandó az is, amit Kossuth Lajosról és Spinozáról írt. Horn politikai publicisztikája több, mint történeti emlék. Kérdésfeltevései, válaszai és ítéletei arra ösztönöznek, hogy történetírásunk nem egy eddigi kijelentését újragondoljuk, és valamiféle párbeszédbe bocsátkozzunk a hajdani szerzővel mindenekelőtt immár magyarul is kiadott művével. Ez a dialógus teszi lehetővé, hogy több fényt vessünk jelen munkánk központi kérdésére: miként és hogyan járult hozzá a magyar politikai publicisztika klasszikusa a magyar zsidó identitástudat kialakulásához. Ez is magyarázza, hogy jelen tanulmányunkban miért állítottuk a középpontba A forradalom és a zsidók Magyarországon című művet. Horn Ede életútjában is van valami talányos. Rabbinak készült, és a zsidóság történetébe radikális reformtörekvéseivel írta be magát — eredeti nevén, mint Einhorn Ignác. így lett Komáromban — 1849. szeptember 11-től — az első magyar izraelita tábori lelkész. Az emigrációban vette fel a Horn Ede nevet, amikor az intézményes hitélettől eltávolodott, és aztán a magyar emigráció egyik legnagyobb karrierjét futotta be, mint közgazdasági szakember. Milyen célok és szenvedélyek vezették az ifjú Einhorn Ignácot, a reformkori hitújító rabbit? Azt, aki, nemsokára Horn Ede nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté ország és világ előtt. De egyáltalán mit tudunk róla? Mit lehet az egymásnak ellentmondó, szűkszavú és tévedésektől sem mentes korabeli tanúságokból kiszűrni? Horn Ede alakja és emléke a történeti emlékezetben Horn Ede sajnos nem írt részletekben gazdag emlékiratokat. Küzdelmes életében a sikeres életpálya csúcsáról való visszatekintés nem adatott meg neki. Az viszont valószínű, hogy az a három és féloldalas nyomtatásban megjelent Horn-életrajz, amely 1875-ben a terézvárosi választók számára készült, az ő műve, vagy legalábbis az ő közreműködésével készült. Sok olyan adat van benne, amelyet máshol hiába keresnénk, és mentes az olyan tévedésektől, amelyeket viszont máshol bőven megtalálunk.5 Hiteles — ám sajnos elég rövid — életrajza, amelyet fia, Emil vetett papírra 1893-ban Szinnyei József kérésére, kéziratban maradt.6 Szinnyei pedig Horn Emil adatainak csak egy részét dolgozta be életrajzi lexikonjának címszavába.7 * (Szinnyei egyébként még Komáromból tudott Horn Edéről, naplójában - 1849. szeptember 11-én - fel is jegyezte: „Minthogy sorainkban az izraeliták is igen hasznosan harcolnak, méltányosnak tartá a fő4 BCCW.ER SÁNDOR: A zsidók a magyar szabadságharcban. In: Magar-Zsidó Szemle, 1899.181. p. 5 Biographie von Eduard Horn. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára (továbbiakban: MTAKK) Ms. 293/2. (Herman Ottó hagyatékából maradt fenn.) 6 (Horn Emil: Horn Ede], Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban: OSZKK) Oct. Hung. 900/17. (továbbiakban: Horn Emii., 1893) ’ SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. III. köt. Bp., 1894. (továbbiakban: Szinnyei, 1894.) 1087-1098. p.
