Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Nagy Kornél: Tóth István György akadémiai doktori értekezésének védése. Budapest, 2004. december 10.

112

Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005)

re, „selejtezésére” is sor került. Bizonyára így is sok mindent meg lehetne még menteni, de félő, hogy erre sem különösebb akarat, sem az anyagi és személyi feltételek nincsenek meg.

(Gróf 1 mjos)

Tóth István György akadémiai doktori értekezésének védése (Budapest, 2004. december 10.)

Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Kistermében 2004. december 10-én 11 órakor került sor Tóth István György: \Jtterae Missionariurn de Hungáriáé et Transilvania című akadémiai doktori értekezésének nyilvános védésére. Az MTA doktori bizottságának elnöke Kubinyi András akadémikus, az MTA doktora, tagjai: Rimányi '/era, az MTA doktora, Font Márta, az MTA doktora valamint Kása Ims^Ió az MTA doktora, és levelező tagja voltak. A bizottság titkári teendőit Kalmár János egyetemi docens látta el. A doktori értekezés opponenseinek Barta Jánost az MTA doktorát, Bitskej Istvánt az MTA doktorát és levelező tagját, valamint Tüskés Gábort az irodalomtudomány doktorát kérték fel.

Tóth István György értekezése tulajdonképpen már egy 4 kötetesre tervezett okmánytár, amelynek első és második darabja eddig mintegy 1596 oldalra terjed ki, s 2002-ben az értekezés címének megnevezésével láttak napvilágot. Az értekezés részletes magyar nyelvű tartalmi kivonattal és bevezető tanulmánnyal, s annak angol nyelvű fordításával mintegy 588 kútfőt közöl. A további két kötet e sorok írásakor még sajtó rendezés alatt állt.

Maga az okmánytár vagy forrásgyűjtemény voltaképpen igen terjedelmes válogatást tesz közzé a három részre szakadt Magyarország, illetve Erdély területén tevékenykedő katolikus misszionáriusok Rómába, a Szentszékhez küldött leveleiből {litterae, letteré), a katolikus missziók megindulásától, 1572-től egészen 1717-ig. A szerző ki is hangsúlyozza, hogy a majdan négykötetesre tervezett munka az oszmán hódoltságot lezáró pozsaveráci békéig kívánja közölni a misszionáriusok leveleit.

Az értekezés feladata ugyanakkor a magyarországi és erdélyi missziókra vonatkozó levelek felkutatása és kritikai kiadása volt, amelyek túlnyomó többségét a Szentszéknek a katolikus missziók világra kiterjedő munkáját koordináló szerve, a Hitterjesztés Szent Kongregációja, latin nevén Sacra Congregatio de Propaganda Fide (olasz nevén Sacra Congregatione per l’Fvangelitzationie dei Popoli) történeti levéltárában őrzik.

Magát az intézményt 1622. június 22-én XV. Gergely pápa (1621-1623) által az Inscrutabili divinae providentiae (,/l kdfíirkéstbetetlen isteni gondvisele!r”) kezdetű bullájával hívta életre, ám az érdemi munkát már néhány hónappal