Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Gróf Lajos: Reflexiók két miskolci konferenciához. Miskolc, 2004. november 3., november 23.
Beszámolók 111 Az idők folyamán lassan elkészült a templom berendezése, és lényegében 1864-ben fejeződtek be a munkálatok. Ferenc József király látogatása után hozzájárult az egyik torony felépítéséhez, a másik költségeit a diósgyőri koronauradalom biztosította. így tehát a 19. század utolsó harmadában elkészült a templom mai formájában. Mindszent község település- és társadalomtörténete címmel Gyulai Éva előadása következett. 1507-től van adatunk arra, hogy egy ispotályos egyházat építettek Miskolc szélén. Az egyháznak birtokai és malomrésze volt Csabán, ezek jövedelméből tartották fenn az ispotályt. Egy utcát is nyitottak a mellette levő zsellérházakból. Mindszent község megalakulása után a katolikus megújulás bástyája volt, hiszen Miskolcon 1660-tól nem működött katolikus pap, az ispotályos egyházban viszont igen. A miskolci születésű (1793) Lonovies Józsefnek, aki 1848-ban lett egri érsek, legfeljebb a nevét ismerik még a katolikusok is, életútját csak igen kevesen. Fazekas Csaba történész úgy mutatta be a főpapot, mint a 19. századi magyar egyháztörténet legkiemelkedőbb alakját, tudóst, politikust. Kiváló szónok volt, ez tette országosan ismertté. Az 1832-ben megnyílt országgyűlésben káptalani követként szólalt fel, 1834-ben Csanádi püspök és így főrend lett. A kompromisszumok mesterének is tartották, jó kapcsolatban állt Deákhoz és különösen Széchenyivel kötött barátsága vált nevezetessé. 1848-ban kapott egri érseki kinevezést, de Bécs 1849-ben lemondatta, majd később az ausztriai Melk bencés apátságba vonult száműzetésbe. Az ugyancsak miskolci születésű (1821. január 2.) papot, költőt, Tárkányl Bélát mutatta be a következő előadó, Kárpáti Béla irodalomtörténész. Egerben szentelték pappá 1844-ben, és ebben az évben kereste fel őt Petőfi Sándor, aki ismerhette Tárkányi verseit. Bartakovics érsek egri abc-s könyvet íratott a papköltővel, aki később, cgyeki plébánosként bibliafordítással is foglalkozott és énekeskönyvet szerkesztett. A katolikus egyházi népénekek tekintélyes hányada Tárkányi verseire készültek. Tagja volt az Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak is. Tóth Péter történész végül a Mindszenti plébánia levéltárában megkezdett kutatásairól számolt be. Az iratanyagok többnyire helyi jelentőségűek, mert az 1769-es canonica visitatio után a tapolcai apátsággal kapcsolatos iratokat innen Egerbe szállították. A törzsanyag az 1800-as évek elején kezdődik, bár az 1770-es évekből is van irat. Az iratok tanúsága szerint az 1852. évi népszámlálás során 1400 család vallotta magát római katolikusnak Miskolcon. Ez utolsó előadás kapcsán kell visszatérni arra a tényre, hogy nincs az egyháznak megfelelő történeti műhelye, alkalmas szakemberei a kutatások végzésére. Tudjuk, hogy a Kádár-korszak idején a plébánosok érthető okokból nem, vagy' csak hiányosan írták tovább a historia domusokat, az anyakönyvek tekintélyes része is pontatlan, és bizonyos iratok eltüntetésé
