Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Gróf Lajos: Reflexiók két miskolci konferenciához. Miskolc, 2004. november 3., november 23.
110 Egyháztörténeti Szemle VI/1 (2005) irodalom és mindenekelőtt a Biblia alkotta. A pálosok a Szent Agoston- féle regula szerint éltek, de saját rendi konstitúciót (alkotmányt) írtak, ami szintén megtalálható volt a könyvtárban. A 260 éves Mindszenti-templomról rendezett konferenciát az egyház- község Millenniumi termében rendezték meg. A templom építéstörténetéről Kárpáti ]ms%Ió muzeológus beszélt, megemlítve, hogy' a Herman Ottó Múzeum 1981-es évkönyvében jelent meg a tárgyban Dobrossy Istvánnal közösen írt tanulmánya. A tapolcai bencés apátságnak volt Miskolc határában is egy' kisebb birtoka. Az ezen lakó népesség a reformáció idején a városból kitelepült néhány családdal a 18. század elején önálló települést hozott létre, Mindszent községet. A falu közigazgatásilag önálló település volt másfél évszázadon át, egészen 1880-ig! A mai Mindszenti-templom helyén már a középkorban is állt egy kápolna, erről 1507-ből származó okleveles adatot ismerünk. A második dokumentum egy' jelentős egyházi ispotály és a hozzá tartozó templomocska létére utal. Ez utóbbi szerepe a tapolcai apátság épületeinek lerombolása után nőtt meg, különösen, hogy a reformáció idején Miskolcon nem maradtak katolikus családok, ezek Mindszenten, a templom környékén telepedtek le. így a katolikus kontinuitás legalább itt mindvégig megmaradt. Bizonyos adatok arra utalnak, hogy a kápolna mindvégig létezett és 1507 és 1631 között is folyamatosan működött. Eszterházy Károly egri püspök idején újból megerősödött a katolikus egyházi élet, különösen Mindszenten, amely ekkorra már teljesen összeépült Miskolccal. Ebben az időben, pontosabban 1728-tól kezdik meg a korábbi templom lebontása után az új templom építését. Althán Mihály kapta meg 1716-ban a tapolcai apátságot (ő később váci püspök lett), az ő nevéhez fűzhető a Mindszenti-templom építésének megkezdése. Utóda, Máriássy Sándor folytatta és fejezte be lényegében a munkálatokat a templom befedésével. 1744-ben Péter és Pál apostolok ünnepén szentelték fel az új istenházát, bár a belső munkák, a festő- és arany'ozó munkálatok még később is folytatódtak. A főoltárt, melynek faszobrászi munkáit Johann Michael Singer egri képfaragó (asztalos)-mester készítette, 1784. november 21-én áldották meg. A két főapostolt ábrázoló oltárképet Kovács Mihály 1855-ben festette meg. Máriássy után Mária Terézia Foglár György egri kanonoknak adta a tapolcai apáti címet. O nemcsak templomot, hanem iskolát is épített és gazdasági alapot biztosított ezek működtetéséhez. 1776-ban Bacsinszky András munkácsi görög katolikus püspök lett a tapolcai apát (ez a cím mindmáig a mindenkori görög katolikus püspököt, napjainkban Keresztes Szilárd hajdúdorogi püspököt illeti meg), aki a templomot saját felekeze- tének kérte átadni. Sok vita után megmaradt a latin szertartásúak kezében, a császárnő a munkácsi püspökséget felmentette a templom kegyoirasága alól és a kincstárra bízta a védnökséget.
