Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon

Egyházi tervezetek és kezdeményezések 7 Az Ausztriával való együttműködést azért is szorgalmazta, mert — a korszakban mindenki által hangoztatott — pánszláv és a pángermán veszély elleni legjobb védekezésnek tartotta. Azonban 1933-ban kidolgozott lehető­ségeket arra az esetre is, ha mégis bekövetkezne az Anschluss: 1. Magyaror­szág Németország gazdasági függvényévé válna, amely a hatalmas piac mi­att még nem is lenne annyira kedveződen, azonban könnyen lehet, hogy ebből politikai függés alakulna ki, amely viszont semmiképpen sem kívána­tos. 2. Egy nagy szövetség vagy orientáció létrehozása Németország, Auszt­ria, Magyarország és Románia részvételével, az Északi-tengertől a Fekete­tengerig, azonban ez a román szövetség miatt nem lenne előnyös a magyar­ságnak, egyrészt mert Románia hasonló gazdasági beállítottságából kifolyó­lag nem ideális partner, másrészt pedig Besszarábia miatt lehet, hogy Ma­gyarország egy számára teljesen felesleges háborúba sodródna. 3. A Duna- völgyi katolikus népek konföderációja, azonban ezt azért tartja veszélyes­nek, mert ebben Magyarország lenne a legkisebb résztvevő.21 Csak egy megoldást lát, amellyel bármely lehetőség megvalósulása esetén sem kerü­lünk hátrányos helyzetbe: az ezer éves magyar királyság restaurációját, mely megadná Magyarországnak a kellő súlyt és erőt.22 Mint láttuk, felmerült nála a Duna-konföderáció gondolata is — de csak a katolikus népekkel! —, bár ezt ránk nézve komoly veszélyforrásnak tartotta. Ennek ellenére 1935-re - minden bizonnyal az egyre fenyegetőb­bé váló német veszély hatására — eljut odáig, hogy egy olyan közép­európai alakulat létrehozásáról beszél, amely már politikai védelmet is je­lentene bármely nagyhatalommal szemben, azonban kitart álláspontja mellett, hogy ebben Magyarország csak megnövekedett területtel vehetne részt.23 Azt tartaná ideális megoldásnak, ha Lengyelország is csadakozna a római egyezményhez és így Olaszország, Ausztria, Magyarország és Len­gyelország részvételével egy olyan Balti-Adria vonal jönne létre, mely gátat képezne mind kelet, mind nyugat felé. Véleménye szerint ezt a szövetsé­get erősítené ezen országok döntően katolikus kultúrája is.24 Szintén 1935-ben rendkívüli részletességgel kidolgozott egy másik, et­től teljesen eltérő közép-európai koncepciót is, melynek alapját — mint min­dig — az osztrák-magyar szövetség képezné, ehhez csatiakozna Csehszlová­kia, s így a három ország különálló államisággal egy szövetséget alkotna.25 Tervezete annyira alaposan kidolgozott, valamint a katolikus közvélemény­re olyan komoly hatást tett — mind a Korunk S^ava, mind az Új Kor közli egy-egy jellemző részletét —, hogy indokoltnak tartom idézni: Uo. 43. p. Uo. 44-48. p. Uo. 63-64. p. Uo. 64. p. Uo. 73-74. p.

Next

/
Thumbnails
Contents