Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: A 17. századi kálvinista prédikáció-kutatás története

Csorba Dávid: A 17. századi kálvinista prédikáció-kutatás története 95 Holland irány A németalföldi prédikáció kutatás két jellegzetes modellje akár leírha­tó a 17. századi kegyességi formációk ismeretében is. Ehhez kisebb általá­nosítással jutunk, hiszen a korabeli, a magyar könyvek ajánlásaiban csak a belga (- holland) nyelvvel identifikált népesség az aranykorát élte (ma is Golden eeuw-nek hívja a holland történeti szakirodalom az 1572-1702 közé eső korszakát), és a régió vallási toleranciája miatt nem volt olyan vallási csoportosulás, amely ne lett volna itt életképes. Erőteljes ^><K»ározással megállapíthatjuk, hogy Németalföldet ekkoriban két nagy szellemi párt osztotta ketté: az ún. ortodox vagy precíz (később Voetius utrechti tanár) és az ún. liberális vágj' coccejánus (később Coccejus lejdeni professzor nevével fémjelzett) társaság.33 Az előbbi történeti jogutódjának tekinti magát többek között a Gereformeerde Kerken in Nederland (Frijgemacht) nevű egyházi csoportja. A történeti hagyományt expressis verbis megfogalmazzák: Gomarus nevű 17. századi teológiai tanár tanaihoz kapcsolódnak, aki a vallási viták során az ortodox álláspontot képviselte, és a dordrechti zsinat (1618) rendelkezése­it ő hozta tető alá. A 20. századi holland kutatók a ’70-es évek derekától hatalmas munkát végeznek, hogy a régió Nadere reformatie-rwk nevezett történeti kegyességi irányzatát elismertessék.34 Az angliai kegyességi köny­vek német illetve holland nyelvű hatástörténetének összefoglaló katalógu­sát is kiadták az évek folyamán.35 Egyrészt a puritánizmus-pietizmus határmesgyéjén fekvő területen ugyanis akkor — és a mai tudományos életben is — kérdésként fogalmazódott meg, hogyan indult meg a 17. szá­zad elején Európában a vallási „erjedés”, és milyen köze van ehhez a fenti LlEíBURG, FRED A.: From Pure Church to Pious Culture: The Further Reformation in the Seventeenth-Century Dutch Republic. In: GRAHAM, W. FRED (ed.): Later Calvinism: International Perspectives. Kirksville, 1994. (Sixteenth century Essays & Studies, 22.) (to­vábbiakban: LlEBURG, 1994.) 411. p.; ISRAELJONATHAN I.: The Dutch Republic. Its rise, greatness, and fall, 1477-1806. Oxford, 1995. (továbbiakban: ISRAEL, 1995.) 673. p. HAAR, Jan VAN DER: Schatkammer van de gereformeerde theologie in Nederland (c. 1600 - c. 1800). Bibliografisch onderzoek. Veenendal, 1987.; HOF, WlLLEM J. OP ’T: Engelsche pietistische geschriften in het Nederlands, 1598-1622. Rotterdam, 1987. (to­vábbiakban: Hof, 1987.); Jong, O. J. DE: Figuren en thema’ s van de Nadere Reformatie. 3 vols. Kämpen — Rotterdam, 1987-1993.; BRIENEN, TeuniS: De Nadere Reformade en het Gereformeerde Pietisme. ’s-Gravenhage, 1989.; LlEBURG, FRED A.: Pietistische lectuur in de zeventiende en achttiende eeuw. In: Documentatieblad Nadere Reformatie, 1989. 73-87. p.; BERG,jAN VAN DEN: Die Frömmigkeitsbestrebungen in den Niederlanden. In: BRECHT, MARTIN (Hrsg.): Der Pietismus vom siebzehnten bis zum achtzehnten Jahrhundert. Göttingen, 1993. (Geschichte des Pietismus, 1.) I. 57-112. p. Hof, 1987.; MCKENZIE, EDGAR C: A Catalog of British devotional and religious book in German translation from the Reformation to 1750. Berlin, New York, 1997. (Bibliographie zur Geschichte des Pietismus, 2.)

Next

/
Thumbnails
Contents