Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: A 17. századi kálvinista prédikáció-kutatás története

94

Egyháztörténeti Szemle V/1 (2004)

Kardinális kérdés volt a homiletikai hagyománykeresés. Chrysosthomos, Augustinus és Luther mellett egy irodalmi körökben kevésbé emlegetett reformáció korabeli szerző került az érdeklődés középpontjába, Andreas G. Hyperius. A homiletika három ága kis eltéréssel, de tulajdonképpen egyező módon Hyperius meghatározó szerepét emelte ki. Állításuk szerint azáltal vált független tudománnyá a homiletika, hogy a flamand származású német homiléta Pál apostol alapján (2Tim. 3, 16 és Róm. 15, 4 alapján) különböztette meg a genera dicendi öt fajtáját, és az inventiót tette a beszéd kulcsfontosságú elemévé, ezáltal a lelki építésre, helyezve a hangsúlyt.29 Nem véletlen, hogy a koraújkori homiletikának a be- szédtett-elmélettel való rokonságot is gyorsan felfedezték.30

Németországban, főként Wolfenbüttelben, már évek óta végeznek folyamatos lexikográfiai felmérést a barokk korra vonatkozólag. Nemrégen publikálták a nyelvterület barokk kori prédikációinak húsz év alatt összeírt katalógusát.31 Ezt azért is fontos megemlíteni, mert Werner Welzig 1995-ös összeállítása nemcsak az irodalomtörténet számára nyújt forrásokat, minthogy a 17. század prédikációirodalmának többnyire nincsen adatszerűleg felmért gyűjteménye. A „német RMNy” mellett pedig kivételesen található olyan szakmunka is, amelyik kora újkori textust vizsgál a korabeli, majd ezután a mai irodalomelmélet felől közelítve.32 * 1

A három irány szerint (vö. ZERFASS, Rolf: Grundkurs Predigt. Düsseldorf, 1987. |to- vábbiakban: ZERFASS, 1987.] 36. p.):

1. ) prinzipielle Homiletik', a teológiai tudást veszi alapul. Ortodox és piedsta felfogású

homiledka létezik, a reformáció idején keletkezett munkák csak szabaddá tették az utat az értelmezés előtt. Theologische Realenzyklopedie. Bd. XV. 536. p.

2. ) materiale Homiletik, a prédikáció tartalmára koncentrál. Célja lehet a klasszikus retorika

szerind hármas felosztásnak megfelelően (JOSUTTIS, MANFRED: Rhetorik und Theologie in der Predigtarbeit. München, 1985. 22. p.), de más vélemény szerint a prédikáció célja kizárólag a vigasztalás (WlNKLER, 1992. 27. p.)

3) formale Homiletik', a technikai eszközök felől vizsgálja a kérdést A reformáció korának három hatékony homilétája: Luther, Melanchthon és Hyperius. Utóbbi a gyakorlati teológia atyja: megszabadította a teológiai tudományt a retorika kötelékeitől; őt magát elfelejtették, de a sémát továbbvitték. Theologische Realenzyklopedie. Bd. XV. 532-534., 780-781. p. DAIBER, Karl F. et al.: Predigen und Hören. Ergebnisse einer Gottesdienstbefragung. München, 1983. II. 67-91. p. - idézi: Winkler, 1992. 28. p.; Zerfass, 1987. - Minta- adóan érvényesítette gyakorlati homiletika-tankönyvében Rolf Zerfass az újonnan felfedezett retorikai hagyományt és értékkészletet egybevetve a protestáns homiletika legújabb eredményeivel. Könyvét magyarul - jellemző módon - a katolikus Szent István Társulat adta ki.

31 WELZIG, WERNER: Predigten der Barockzeit. Texte und Kommentar. Wien, 1995. STEIGERJOHANNES A.: Rhetorica sacra seu biblica. Johann Matthäus Meyfahrt (1590-1642) und die Defizite der heutigen rhetorischen Homiletik. In: Zeitschrift für Theologe und Kirche, 1995.517-558. p.