Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok és az esztergomi érsek joghatósága az Árpád-korban
Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok 59 gomhoz tartozó magyarországi királyi prépostságok és apátságok feletti joghatóságot, a királyi jövedelmek tizedéhez való jogát, hivatkozva elődei, III. Sándor, III. Kelemen és III. Celesztin, III. Ince pápák, valamint III. Béla okleveleire.12 Négy évvel később, 1235. november 20-án, ugyanezen pápa felszólította az esztergomi egyháztartomány püspökeit és más főpapjait — ide érthetjük a király bencés apátságok vezetőit is! —, hogy az érseket a vizitáció alkalmával szívesen fogadják, és tegyék lehetővé, hogy fegyelmi ügyekben hatalmát gyakorolhassa.13 Ez az intézkedés különleges jelentőséggel bírt, mivel itt egyértelműen az érsek kormányzati hatalmáról volt szó. Ezt csak megerősítette a pápa egy későbbi, a tatár pusztítás előestéjén kelt oklevele. IX. Gergely ugyanis 1241. február 26-án meghagyta az esztergomi érseknek, Mátyásnak, hogy az érseki tartományban levő bencés kolostorokat, amelyek az érsek közvetlen joghatósága, illetve a király patronátusa alatt állnak, reformálja meg, ha szükséges, premontreiek és ciszterciek segítségül hívásával.14 12 Vatikáni Levéltár, Reg. Vat Anni IV. Epist. 121. „[...] Iurisdictionem etiam, quam obtines in abbatiis et preposituris regalibus ecdesie Strigoniensis per Ungariam ubicumque subiectis [...]” TheineR, AUGUSTINUS: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. I. Romae, 1859. (továbbiakban: THEINER, 1859.) 93. p. 13 „Gergorius episcopus [servus servorum Dei] venerabilibus fratribus episcopis et aliis ecclesiarum prelatis et dilectis filiis clericis provincie Strigoniensis salutem [et apostoloicam benedictionem]. Ad obedientiam et reverentiam debitam vestris superioribus exhibendam devotionem vestram apostilicis litteris tanto sollicitius invitamus, quanto fortius ad id teneri vos novimus edam tacentibus per vos ipsos. Hunc est, quod universitatem vestram monendam duximus attente et hortandum mandantes, quatenus venerabilem fratrem nostrum Strigoniensem archiepiscopum, cum ad vos causa visitationis accesserit, benigne reciper ac honeste tractare curetis, in hiisque ad correctionem pertinent, officii sui debitum exercere ipsum libere permittentes, alioquin sententiam, quam idem rite tulerit in rebelles, ratum habebimus. [...]” THEINER, 1859.140. p. 14 „Gregorius episcopus servus servorum Dei venerabili fratri ... archiepiscopo Strigoniensi salutem et apostolicam benedictionem. Sua nobis carissimus in Christo filius noster ... Ungarie rex illustris, petitione monstravit, quod in monasteriis Strigoniensis provincie, ordinis sancti Benedicti, ad tua jurisdictionem immediate spectantibus, in quibus idem rex ius obtinet patronatus, quae aliquando flores et fructes produxerant honestatis, usque adeo excreverunt tribuli vitiorum, quod monachi, habitantes in ipsis tamquam scurrae vagantes, regularis refugae discipline vitam ducunt omnimode dissolutam, se hostes nature nefando camis vitio statuentes, frena monachalis modestie totaliter relaxando, in omnem sui desiderii libertatem, propter quod in contemtum habentur ab omnibus et derisum, dum fideles, qui bona dictis monasteriis contulerunt, orationum sperantes suffragiis inibi habitantium relevari nunc spe preconcepta frustrantur, nulla spe sibi reposita, ut eadem monasteria ulterius in suo possint ordine reformari. Quum igitur instantia nostra cotidiana sit omnium ecclesiarum cura sollicita, mandamus, quatenus personaliter accedens ad monasteria supradicta, eisdem officium visitationis impendens, corrigas et reformes in ipsis iuxta dicti ordinis instituta tam in capite, quam in membris, quae correctonis et reformationis officio noveris indigere. Si vero non possint de dicto ordine aliquatenus reformari, illa de Cisterdensi seu Premonstratensi ordine reformare procures, contradictores per censuram aecclesiasticam auctoritate nostra apellatione postposita compescendo.” Vatikáni Levéltár, Reg. Vat Anni XIV. Epist. 228.; THEINER, 1859.179. p.
