Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tanulmány Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1. — 1919. március 21.) Tengely Adrienn A polgári demokrácia időszaka 20. századi történelmünk egyik igen hiányosan feldolgozott fejezetéhez tartozik, különösen egyházi források szempontjából. Pedig az egyházak helyzete és szerepe az őszirózsás forradalom után rengeteg új és izgalmas kérdést vet fel. Különösen igaz ez a Délkelet-Dunántúl esetében, amelyet két okból is különlegesnek tekinthetünk, egyrészt etnikailag és vallásilag rendkívül kevert terület volt, másrészt pedig nem sokkal a forradalom győzelme után szerb megszállás alá került egy része. A Délkelet-Dunántúl lakossága többségében - a horvátok, a soká- cok, valamint a magyarok és németek nagy része — római katolikus volt. Területünk második legnépesebb vallásának a református számított, különösen az Ormánságban és Tolna vármegye középső részén éltek jelentős számban. Evangélikusokkal — németekkel és magyarokkal — főképp Tolna középső és északi részében találkozunk, a szerb görögkeleti egyház híveivel1 pedig a Baranya-háromszögben. Izraelitákat* 2 szinte minden faluban találunk, azonban népesebb közösséget csak a nagyobb településeken — Pécsett, Szekszárdon, Siklóson és Mohácson - alkottak. A bevett vallások mellett különböző „szekták” is működtek területünkön, nagyrészt nazaré- nusok és baptisták.3 Területünk egyházi történéseinek vizsgálatához földrajzi keretként a legnagyobb vallás szervezeti egysége, a katolikus egyházmegye tűnt a legcélszerűbb megoldásnak. A pécsi egyházmegye azonban nemcsak Baranya és A görögkeleti egyház eseményeiről semmilyen forrással nem rendelkezünk, a Szentendrei Szerb Ortodox Levéltár pillanatnyilag nem kutatható. A területünkre és időszakunkra vonatkozó izraelita források sajnos mind megsemmisültek, így ezeket a görögkeletiekhez hasonlóan nem tudjuk vizsgálni. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. 1. köt. Bp., 1912. 2-13., 46-51., 478-481. p.; ill. 61. köt. Bp., 1916.162-163. p.
