Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok és az esztergomi érsek joghatósága az Árpád-korban

56

Egyháztörténeti Szemle V/l (2004)

kozva III. Kelemen és III. Celesztin pápákra5 —, valamint az egyházi szentségek kiszolgáltatását a királynak és a királynénak, a királyi udvar tisztviselői feletti joghatóságot, továbbá az esztergomi egyházhoz tartozó királyi prépostságok és apátságok feletti joghatóságot az ország egész területén, végül, de nem utolsó sorban a királyi kincstár jövedelmének tizedét.6 E két oklevélben fordulnak elő először, a prépostságok társaságában, a királyi apátságok, illetve a felettük az érsek által gyakorolt joghatóság.

III. Ince még ugyanezen a napon az esztergomi érsek panaszára meg- feddte a kalocsai érseket, mert az az esztergomi érsekhez tartozó (valamely) egyházban maga gyakorolta a benedictio jogát, és más, az esztergomi érseki tartományhoz tartozó egyházakban keresztet vitetve maga előtt palliumban misézett. A pápa tudatta vele, hogy az ügy vizsgálatát a váci püspökre, illetve a pilisi és a bakonybéli apátokra bízta.7 Áttételes módon, ez a rendelkezés is utal — természetesen csak általánosságban — az esztergomi érsek alá tartozó egyházakra, köztük a királyi apátságokra.

III. Ince természetesen a királlyal is tudatta megváltozott döntését. Erről tanúskodik a pápa feltehetően 1204-ben kelt levele, amelyben igyekezett megnyugtatni az uralkodót, hogy az érseknek adott két korábbi oklevél (1203. május 5.), egyáltalán nem sérti sem a pápa, sem az érsek, sem a király jogait, hiszen az elsőben azokról volt szó, amelyek lelkiekben közvetlenül a pápához tartoznak, a másodikban pedig azok, amelyek az

5 III. Kelemen: 1188. április 5., III. Celesztin: 1191. december 20. MES. 1.135-136., 141. p.

6 EPL. A EV. n. 6. (Df. 278924.) „Innocentius episcopus servus servorum Dei venerabili fratri Strigoniensi archiepiscopo salutem et apostolicam benedictionem. Iustis petentium desideriis dignus est nos facilem praebere consensum; et vota, quae rationis tramite non discordant effectu prosequente complere. Ius, quod a bonae memoriae Alexandro papa, praedecessore nostro, et inclite recordationis Béla Ungarorum rege, ac ecclesia Colocensis, videlicet, ut Ungarici reges ab archiepsiscopis Strigoniensibus semper debeant coronari, Strigoniensi metropoli fuit manifeste recognitum, sicut in eorum authenticis continetur, et felicis recordationis Clemens et Coelestinus, praedecessoris nostri suis litteris confirmarunt. Ius quoque, quod habes in conferendis ecclesiasticis sacramentis regibus, et reginis Ungariae, ac haeredibus eorumdem, et jurisdictionem ecclesiasticam, quam in praepositos, et officiales regiae domus habes, quam et idem praedecessor noster Coelestinus ecclesiam tuam habare decrevit, jurisdictionem etiam, quam obtines in abbatiis et praeposituris regalibus, ecclesiae Strigoniensi per Ungariam ubicunque subiectis, decimas insuper primitias et incensum, quae de camera regis ecclesiae memoratae debentur, sicut omnia de ratione, vel consuetudine ad ecclesiam tuam pertinere noscuntur, tibi et successoribus tuis apostolica confirmamus. [...]” Fejér. II. 416-417. p.; MES. I. 166-167. p. (kivonatos) Vö. PRT. X. 103. p.

Esztergomi káptalan magánlevéltára, Lad. 44. Fase. 1. n. 4. (Df. 237277.) „[...] quod cum in ecclesia, que spectat ad ispum [sc. archiepiscopum Strigoniensem] benediccionem post missam dare cepisset, tu [sc. archiepiscopus Colocensis] in non modicum clamorem prorumpens, in ipsius iniuriam et grauamen populo benediccionem dedisti. Preterea contra voluntatem suam consecrationis munus in ecclesia, pertinente ad ipsum, duobus episcopis impendisti et per alias ecclesias suo prouinrie, ad Strigoniensem ecclesiam pertinentes, sollempniter emeem ante te faciens deportari, palleatus missam contra voluntatem suam, sicut asserit, celebrasti. [...]” MES. I. 165. p.