Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok és az esztergomi érsek joghatósága az Árpád-korban
Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok 55 lelki ügyeikben viszont kötetlenül a pápához? Ezt az elvet azután a pápa a későbbiekben többször is hangoztatta a királlyal szemben. Néhány hónappal később, 1203. február 28-án a pápa Imre királyhoz írt levelében kinyilvánította, hogy a királyi prépostságok — amelyek anyagiakban közvetlenül a király alárendeltjei — prépostjai egy éven belül, királyi levéllel személyesen vagy alkalmas képviselő révén kötelesek a pápától megerősítést kérni, amennyiben ezt elmulasztanák, meg kell fosztani őket tisztüktől.3 4 A király feltehetőleg a vele rossz viszonyba került Jób esztergomi érsek ellenében kérte előterjesztésének megerősítését, illetve az intézmények átadását a pápa lelki joghatósága alá. Erre az összetűzésre utal, hogy a pápa már ezév május 5-én kénytelen volt a korábbi engedményét visszavonni, mivel Jób személyesen tiltakozott ez ellen. Ebből az is kiderült, hogy az érsek nemcsak a prépostságok, hanem a királyi apátságok ügyében is óvást emelt, hiszen a pápa 1203. május 5-i rendelkezése már mindkettőt megemlítette, és visszavonta az Imre királynak tett engedményt. Ezt még nyomatékosabbá tette, hogy ugyanezen a napon a pápa megerősítette Jób esztergomi érsek számára a királykoronázási jogot — hivat3 „Innocentius episcopus servus servorum Dei, venerabilibus fratribus archiepiscopis et episcopis in regno Ungariae constitutis salutem et apostolicam benedictionem. Significavit nobis carissimus in Christo filius noster H. rex Ungarorum illustris, quod regales praepositurae, sicut ad eum temporalibus, sic ad nos in spiritualibus nullo pertinent mediante, unde petebat, ut electus canonice praepositus ad nos in propria persona, vel per nuncium cum litteris suis assensus accederet confirmationem electionis suae a sede apostolica obtenturus. Nos autem sic iura nostra volentes illibate servare, quod et vestra serventur illibata, fraternitati vestrae per apostolica scripta mandamus, atque praecipimus, quatenus ad praeposituras ipsas, sicut ad nos asseruntur sine medio pertinere, manus illicitas nulatenus extendatis, et ius eorum temeritatis ausu nullus usurpet, quia quum iura vestra vobis velitis illibata servari, indignus esset pariter absurdum, si ea, quae ad nos pertinet, turbaretis. [...]” FEJÉR, Georgius (ed.): Codex diplomaticus Regni Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Budae, 1828-1844. (továbbiakban: Fejér.) II. 392-393. p.; MES. 1.166. p. (kivonat) 4 „Innocentius episcopus servus servorum Dei carissimo in Christo filio H. regi Ungariae illustri salutem et apostolicam benedictionem. Regalis magnificentia nuper nobis per suas littera supplicavit, ut quum regales praepositurae, quae sunt in Hungária, sicut ad te in temporalibus nullo pertineant mediante, statuere dignaremur, ut novus praepositus ad sedem apostolicam infra annum vel in propria, vel per idoneum nuncium cum litteris regalis assensu accedat, confirmationis gratiam obtenturus. Nos ergo tuis precibus inclinati, praesertim cum consonet canonicis instituis, praesentium auctoritate statuimus, ut quicunque de ceteris ad regimen praepositurarum illarum, quae ad nos in spiritualibus nullo pertinent mediante, fuerint evocati ad apostolicae sedis praesentiam infra annum in personis propriis, vel per idoneos nundos, cum lutteris regalis assensus, accedant pro confirmationis munere obtinendo, ita quod interim in spiritualibus non ministrent Qui si forte infra praedictum terminus venire neglexerint, ex tunc praeposituris illis se noverint spoliandos. [...]” FEJÉR. II. 404. p.; SZENTPÉTERY, EMERICUS (ed.): Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I-II/l. Bp., 1923-1943. - - - II/2-4. Manuscriptis EmericuS SzentpÉtery adhibitis et completis critice digessit IVÁN BORSA. SZENTPÉTERY IMRE kéziratának felhasználásával szerkesztette BORSA IVÁN. Bp., 1961-1987. (továbbiakban: RA.) n. 203.
