Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok és az esztergomi érsek joghatósága az Árpád-korban
54 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) Ennek kapcsán tulajdonképpen két kérdés merül fel, amely megválaszolásra vár: egyrészt mikorra tehető e sajátos jogi viszony kialakulása, másrészt miben állt pontosan a tartalma, azaz mit kell értenünk az érseki joghatóság alatt. Nehéz azonban egyértelmű és pontos választ adni ezekre a kérdésekre. Az apátságok és az esztergomi érsek közötti jogi kapcsolat kialakulásának idejére nézve könnyebb dolgunk van, hiszen a 12. század végétől szinte folyamatosan vannak adataink. Ugyanakkor ezek tartalma gyakorta igen általánosan írja körül az érseki joghatóságot. Első ide vonható adatunk* 2 III. Ince pápa 1202. november 8-án kelt levele, amelyben tudatta a magyar főpapokkal, hogy Imre királynak, kérése ellenére, megtiltotta, hogy a királyi prépostságok ügyeibe — pontosabban a prépostok megválasztásába — beavatkozzon. A pápa kifejtette, hogy ezek az intézmények ugyan a temporalia tekintetében az uralkodóhoz tartoznak, 383. p. (továbbiakban: KOZÁK, 1974.) 342., 348. p.; MEZEY LÁSZLÓ: Az esztergomi érsekség primáciává fejlődése. In: Vigfha, 1976. 6. sz. 368-374. p. (továbbiakban: MEZEY, 1976.); VASS ELŐD: Szekszárd az apátság alapításától a török kiveréséig. In: K. BALOG JÁNOS (szerk.): Szekszárd város történeti monográfiája. Szekszárd, 1989. 39-95., 47. p.; SÍPOS GÁBOR: A kolozsmonostoti konvent hiteleshelyi működése. In: CSETRI Elek - JAKÓ ZSIGMOND - TÓNK SÁNDOR (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 1979. 33-36. p. (továbbiakban: SÍPOS, 1979.) 34-35. p.; SÜMEGI József: Báta a középkori és törökkori forrásokban, 895-1686. In: KÁPOLNÁS MÁRIA (szerk): Báta évszázadai. Emlékkönyv a bátai apátság alapításának 900 éves évfordulójára. Báta, 1993. 11-126. p., 19-33. p.; UŐ: Adalékok Báta, Cikádor és Zebegény monasteriológiájához. In: Magyar E.gyhágtörténeti Vállatok, 1993.1-2. sz. 143-154. p.; MezŐSINÉ Kozák ÉVA.: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról. In: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. [Bp.,] 1993. 137-150. p., 138. p.; VERESS D. CSABA: Bakonybél története. Veszprém, 1993. 22., 26. p.; SOLYMOSl LÁSZLÓ: Exemptio. In: KRISTŐ GYULA (főszerk): Korai magyar történeti lexikon. 9-14. század. Bp., 1994. (továbbiakban: KMTL.) 206. p.; GÁIXOS FERENC — Gállos Orsolya: Pécsvárad bencés apátsága és települése a középkorban. In: FÜZES Miklós (szerk): Pécsvárad. Pécsvárad, 2001. 103-197., 132- 135. p.; KŐFALVI Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi tevékenysége (1254-1526). In: Uo. Pécsvárad, 2001. 199-218. p., 203. p.; SZOVÁK Kornél A bencés szerzetesség korai századai Magyarországon. In: TAKÁCS IMRE (szerk): Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Pannonhalma, 2001. 35-47. p., 4L, 44. p.; HeRVAY F. LEVENTE: A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. (Bencés élet a középkori Magyarországon, A bencés apátságok, az apátos monostorok és a puszta monostorok története). In: Uo. Pannonhalma, 2001. 461-547. p., 463., 469-470., 480., 481., 489., 490-492., 497., 515., 524. p. 2 Valamivel korábban, 1191. január 8-án ugyan III. Kelemen pápa felszólította a székesfehérvári prépostot és a pannonhalmi apátot, hogy a szokott tisztelettel és engedelmességgel viseltessenek az esztetgomi érsek irányában, ám ebből önmagában aligha vonhatunk le messzemenő következtetéseket „Per apostolica vobis scripta mandamus, quatinus venerabili fratri nostro Jobo Strigoniensi archiepiscopo reverentiam et obedientiam impendere procureris, quam predecessores vestri consueverunt predecessoribus exhibere. Esztergomi Prímási Levéltár, Archivum ecclesiasticum vetus (továbbiakban: EPL. AEV), n. 5. Litt B.; [Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL), Mohács előtti gyűjtemény, Df. [= Diplomatikai Fotótár.) 248965), PRT. I. 614. p.; KnAUZ, FerdinandüS (ed): Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. Strigonii, 1874. (továbbiakban: MES. I.) 139-140. p.; vö. PRT. 1.120. p.
