Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
34 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) A tanítók és az új oktatási rendszer egyházellenessége A forradalmi időszakban egyes helyeken a felekezeti jellegű iskolák tanítóinak kimondottan egyház- vagy vallásellenes viselkedéséről hallunk. Bagoly Albert belvárdi református tanító állítólag az egyházi felsőbb hatóságot megtagadó nyilatkozatokat tett,192 csakúgy, mint Allbauer János gödrei katolikus kántortanító,193 a cselekvésig azonban csak Palotabozsokon jutottak el. Itt Müller Gyula tanító hatására december 1-én a nemzeti tanács által összehívott népgyűlés és az iskolaszék kijelentette, hogy a katolikus iskolát községivé kívánja változtatni, mivel sokallja a hittantanítást, amelynek nem tudják hasznát venni az életben. Mivel azonban a püspök ennek jóváhagyását megtagadta és kiküldötte, a himesházi esperes beszélt az iskolaszékkel, kijelentették, hogy mégsem kívánják iskolájuk jellegét megváltoztatni. Az esperes távozása után azonban - a források szerint megint Müller izgatására — mégis meggondolták magukat és inkább községi iskolát kívántak, valamint úgy határoztak, hogy a plébánosnak a heti két órai hittantanításon kívül semmi köze az oktatáshoz. Az egyházmegyei hatóság tehetetlen volt az ügyben, mivel a nép izgatott kedélye miatt a tanító ellen az egyházi fegyelmi eljárást nem merték megindítani, sőt, még egy korábbi pénzbírságának behajtását sem tartották tanácsosnak foganatosítani.194 Az ilyen egyedi, helyi esetek mellett azonban tudunk a pécsi egyházmegye katolikus tanítósága által kezdeményezett olyan általános mozgalomról is, melyben magukat, illetve gyűléseiket teljesen függetleníteni akarták az egyházi ellenőrzéstől. Azt kívánták, hogy a tanítóegyesületek egészen önállóan, tisztán tanítók vezetése alatt működjenek, és önrendelkezési joguk mindenben érvényre jusson. A katolikus tanítók 100-as bizottsági gyűlésén a fővárosban december 30-án Ruzsinszky Béla bakócai igazgatótanító, az egyházmegyei tanítók képviselője felvetette ezt az ügyet, és a püspöknek jelentésében azt javasolta, hogy az egyház hagyja jóvá ezeket a törekvéseket, mivel szerinte a tanítóság magára hagyatva majd maga fogja a kapcsolatot keresni az egyházi vezetéssel. Határozott célzást tett rá, hogy ha a tanítók az önrendelkezési jogukat nem kapják meg, a szociáldemokráciához fognak közeledni. Zichy azonban hajthatatlan volt, kijelentette, hogy mindenképpen szükségesnek tartja a tanítói gyűléseken az egyházi képviselők jelenlétét.195 A vezető egyházi körökben ezzel éppen ellentétes szervezkedést figyelhetünk meg. November elején Pécsett megalakult a Nevelőmunkások Szövetsége, amely létrejöttekor bár azt hirdette, hogy célja pusztán a peRL A/4. 6. cs. Belvárd, Bagoly Albert fegyelmi ügyének jegyzőkönyve, 1920. július 18. PPL. Tanf. 29/1919. sz. PPL. Tanf. 314/1919., Tanf. 4/1919. sz. PPL. Tanf. 19/1919., Tanf. 2779/1918. sz.
