Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 35 dagógusok anyagi helyzetének javítása, de egyre inkább úgy látszott, hogy vezetői a szövetséget a Radikális Párthoz akarják csatlakoztatni. Ezért Késmárky István apát, a Püspöki Joglyceum igazgatója a püspöki utasítást be sem várva felszólította a Joglyceum, a Püspöki Tanítóképző és a Miasszonyunk Rend Leánygimnáziuma paptanárait a hitoktatói karral együtt, hogy lépjenek be a szövetségbe a keresztény irányzatot erősíteni és vezetőit ellenőrizni. Az intézkedés a vidéki tanítóság megnyerését is célozta, hogy lássa az anyagi érdekeiért küzdő szervezetben a papság részvételét.196 Késmárky jól számított, már november végén vagy december elején a szervezet a vallásoktatás fenntartása mellett foglalt állást.197 Figyelmet érdemelnek a kormányzat vallásellenes oktatási intézkedéseire való helyi reakciók is. A Szociáldemokrata és a Radikális Párt régi követelése volt a hitoktatás korlátozása, illetve kizárása az iskolákból. A forradalom után ezt már tömegesen hangoztatták politikusok, újságírók, tanítók, de elsősorban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hivatalos közlönye, a 'Néptanítók 1 -apja. Az antiklerikális követelések kielégítésére a Berinkey-kormány megalakulása után, január közepétől nyílt mód, amikor szétválasztották a két minisztériumot és a szociáldemokrata Kunfi Zsig- mond lett a közoktatásügyi miniszter. Bár Pécs ekkor már el volt zárva az országtól, de a keresztény közvélemény így sem hagyhatta ezt szó nélkül. A Dunántúl sorra jelentette meg a vallás nélküli iskola ellen tiltakozó írásokat,198 Martinovich páter pedig dörgedelmes esszét írt „Vallás és iskola” címen a „Vallásosság és Műveltség” sorozatba a hitoktatás védelmében. A pécsi református lelkész, Nyáry Pál meglepő módpn ezt nem sérelmezte annyira, sőt, szinte örömmel fogadta, mivel szerinte így amerikai mintára ún. vasárnapi iskolákat kell majd felállítani, ahol a gyermekek szívesebben és könnyebben sajátítják el a vallás dolgait, mint az iskolában „az élettelen száraz hittan fárasztó leckéivel”.199 Kapi Béla evangélikus püspök a közoktatási miniszternek azon rendelete alapján, mely kimondja, hogy a tanulók nem kötelezhetőek az órarendben megállapított hit- és erkölcstan órákon kívül eső vallásgyakorlatban való részvételre, felkéri a hitoktatókat, hogy kövessenek el mindent, hogy a gyerekek a kényszer megszűnése után, szabad vágyból is látogassák az istentiszteleteket.200 Felmerül a kérdés, hogy a megszállás alatt lévő területeken a minisztérium vallásellenes intézkedéseit mennyiben tartották be. Valószínűleg egyáltalán nem, mert a határzárlat, majd pedig a sztrájk következtében a PPL. 4593/1918. sz. Katholikus Iskola, 1918. december 15. Dunántúl\ 1919. január 25. 1., február 9. 4-5., február 22. 1. p. Keresztyén Ntkipás^tor, 1918. november 15. 128. p. EOL. Dunántúli Egyházkerület. Iktatott Iratok. 45.dob. 1918-20. Kapi Béla 1919. március 14-i körlevele.
