Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 25 munkásai, az iparosok, az ipari és földmunkások nagy része — csatlakozott a párt szakosztályaihoz, minden csoport külön szakszervezetet alkotva.137 A két pártszervezet vezetőségi tagjaival fentebb foglalkoztunk. A vezetőségek társadalmi összetétele nagyrészt a középosztályt tükrözi, hasonlóan az ország többi részéhez, mivel a párt által megcélzott társadalmi réteg a parasztság és a munkásság helyett egyre inkább a kispolgárság és a középosztály lett.138 Maga a párt tagsága is elsősorban az értelmiségből, valamint a közép- és kisiparból került ki, illetve Mohácson a kisgazdákból, akik a Dunántúl híradása szerint zömét alkották.139 Érdemes megvizsgálni a helyi keresztényszocialista pártszervezetek és a katolikus egyház viszonyát. A pécsi párt elnöke Komócsy István kanonok volt, Zichy püspök közvetlen szerepet nem vállalt a politikában, bár a kanonok személyén keresztül erős egyházi befolyás érvényesülhetett. Nem tudunk róla, hogy Zichy bármilyen szinten is beleavatkozott volna a párt ügyeibe, valamint arról sem, hogy esetleg papjait utasította volna keresztényszocialista szervezkedésre, úgy, mint a nemzeti tanácsok esetében. A püspök elsősorban anyagilag segítette az általa „felette szükségesnek” nevezett mozgalmat, például Giesswein Sándor kérésére 1000 koronát küldött egy megfelelő budapesti egyleti helyiség létesítésére. De elsősorban a helyi szervezkedést támogatta, csak 1918-ban 12 000 koronát áldozott a mozgalom céljaira.140 A keresztényszocialista szakszervezetek alakítását is szorgalmazta, a Háztartásban Alkalmazott Nők Országos Keresztényszocialista Szövetsége céljaira 200 korona adományt küldött.141 A káptalan hozzá hasonlóan 5000 koronát adományozott a keresztényszocialista mozgalom részére időszakunkban.142 A mohácsi pártszervezet vezetőségében nem voltak egyházi emberek, de tudjuk, hogy itt a virágzó katolikus társadalmi élet és erre épülve minden bizonnyal a keresztényszocialista párt nagy támogatottsága is Keseríts Ferenc plébános munkájának köszönhető.143 A keresztényszocialista mozgalom alapvetően a szociáldemokráciával szemben jött létre. Pécsett időszakunkban egy ún. „egymás mellett élés” alakult ki a fcét tábor között, igaz, állandó acsarkodással, de egymás területeit és társadalmi bázisát valójában nem nagyon háborgatva. Az ellentétes irányzatokhoz tartozó lapokban állandóan jelen volt egymás szidalmazása, gyalázása, a Népszava ellen még a szószékről is prédikáltak,144 de komoly politikai összecsapás közöttük időszakunkban nem történt. Dunántúl’ 1918. december 31. 2-3. p. 138 Gergely, 1977. 91. p. ÍV) 1 Dunántúl' 1918. december 31. 2-3. p. 140 PPL. 4767/1918. sz. 141 PPL. 4768/1918. sz. 142 PPL. 1276/1919. sz. 143 PPL. Esp. Mohács. PPL. 4894/1918. sz.
