Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 21 ért el eredményt.105 Hasonló problémával küszködtek a pécsi szerzetes- rendek is, elvágva rendjük központjaitól.106 Nem ismerjük az elzártság hatását a vonaltól északra eső katolikusok életére, csak azt tudjuk, hogy a határzárlat ott jelentett különösen nagy gondot, ahol a filiákat elvágta plébániájuktól.107 A leheteden állapot megszűntetésére a püspök április 3-án Fent Ferenc szekszárdi esperest provikáriusnak nevezte ki a terület igazgatására.108 A demarkációs vonalon belül sem volt azonban sokkal jobb a helyzet, a szerb cenzúra folytán az egyházmegyei hatóság érintkezése a nem elzárt területekkel is annyira megnehezült, hogy a legtöbb egyházi hivatalos ügyben alig tudott eljárni, a sztrájk alatt pedig a kapcsolat teljesen meg is szűnt.109 A keresztényszocialista mozgalom A pécsi keresztényszocialista párt szervezkedését a szerb megszállás időszakában már feldolgozta Szüts Emil a Baranyai Helytörténetírás lapjain,110 * melyhez forrásként szinte kizárólag a Baranya Megyei Levéltár Szőnyi Ottó-gyűjteményének anyagát használta fel. Sajnos — értheteden módon — a gyűjtemény azóta elveszett, így nem állt módomban anyagát hasznosítani, csak annyit, amennyit Szüts Emil bemutatott belőle. Részben ezt pótolandó, részben eddig fel nem tárt adatok után kutatva átnéztem a korszakban működő két helyi klerikális lap, a Dunántúl és a Bécsi Új- lap bőséges anyagát, valamint az egyházi forrásokat. Ezeket a fent említett tanulmánnyal összevetve szeretném bemutatni korszakunkban a keresztényszocialista szervezkedést Pécsett és a megszállt területen.111 A forradalom napjaiban a Keresztény Szociális Néppárt is csadako- zott a Magyar Nemzeti Tanácshoz, majd — miután az első hetek kábulatából felocsúdott - a beharangozott nemzetgyűlési választásokra készülve nagyarányú szervezőmunkába kezdett, mely vidéken december második felében lendült fel igazán.112 Pécsett már az országos mozgalom kezdete, 1903 óta volt keresztényszocialista szervezet, de ez a háború alatt általános hanyadásnak indult.113 Uo., PPL. 956/1919. sz. Baranya Megyei Levéltár. A pécsi Ciszterci Rend Historia domusa. PPL. 60/1919. sz. PPL. 1317/1919. sz. PPL. 956/1919. sz. SZÜTS Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában. In: Baranyai btety- történetírás, 1983-84. (továbbiakban: SZÜTS, 1983.) 141-173. p. A meg nem szállt területekre vonatkozóan nincs forrásunk. GergelyJenŐ: A keresztényszocializmus Magyarországon, 1903-1923. Bp., 1977. (továbbiakban: Gergely, 1977.) 86., 89-91. p. Szüts, 1983.144. p.
