Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)

14

Egyháztörténeti Szemle V/l (2004)

dikális szellemétől.54 Ugyancsak erre és minden faji, felekezeti széthúzás megszűntetésére szólítja fel egyházkerülete református népét Petri Elek dunamelléki püspök is november 22-i körlevelében.55 Baldauf Gusztáv, a pécsi evangélikus egyházközség lelkésze még ennyire sem foglalt állást a kérdésben, csupán bizakodását fejezte ki, hogy a nagy átalakulások következtében a nép megtisztulva és erkölcsileg megnemesedve fog az új államforma keretében, a protestantizmus szellemének megfelelő országban újra erős és boldog lenni.55

Különös, hogy a római katolikus egyházi vezetés éltette legzajosabban a polgári demokráciát, amely pedig a leginkább tarthatott tőle, hiszen nem volt titok, hogy a kormányra jutott erők egyik fő törekvése az egyház és az állam szétválasztása, sőt, esetleg az egyházi birtokok kisajátítása, valamint a köztársaságban elvesztette eddigi legfőbb támogatóját, a Habs- burg-dinasztiát is. Miért? Csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk, de leginkább abban kereshetjük magyarázatát, hogy ezzel akarták megnyerni maguknak az új vezetést és ezzel az esetleges antiklerikális intézkedéseket csökkenteni, vagy legalább élüket tompítani. A protestáns egyházaknak nem lévén annyi félteni valójuk — mivel nem voltak hatalmas birtokaik —, hogy ennyire túlhangsúlyozzák lojalitásukat, annyi viszont igen, hogy a boldogságtól ájultan ne omoljanak az új rendszer karjaiba, még akkor sem, ha az őket túlzottan soha nem kedvelő Habsburg-uralmat is megdöntötték.

Az egyházak és a szerb megszállók kapcsolata

November 14-én a belgrádi katonai konvenció értelmében szerb csapatok érkeztek Pécsre Cvetié Milos alezredes vezetésével, másnap pedig megszállták a Barcs-Szigetvár-Pécsvárad-Bátaszék-Baja vonaltól északra húzódó demarkációs vonalig a területet. A megszállás eleinte nem jelentett különösebb változást, a magyar közigazgatási hivatalok működtek, a budapesti kormánytól kapták utasításaikat és az ország többi részével való érintkezést sem korlátozták.57 A Magyarország déli részén élő délszlávok november 25-i újvidéki népgyűlésének határozata teremtett politikailag új helyzetet, amelyben Bánátot, Bácskát és Baranyát — Somogy és Tolna vármegye megszállás alatt lévő részeivel együtt - Magyarországtól elszakadtnak nyilvánították államjogi, politikai és gazdasági tekintetben 64 65 66 67

64 Keresztyén Lelkipásztor, 1918. november 15. 127-128. p.

65 BREL. Pécs XIV. 1917-18. Petri Elek 1918. november 22-i körlevele.

66 PEEI. Jelentés az 1918. évről.

67 GERGELY Ferenc - KŐHEGYI Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái. Baja, 1974. (Bajai Dolgozatok, I.) 9. p.