Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 15 egyaránt és kimondták a Szerb Királysághoz való csatolását.68 A nyilatkozat és az SHS-állam december 1-i megalakulása után a szerbek mind határozottabban próbálták a polgári közigazgatást fennhatóságuk alá vonni, egyre kevésbé leplezve annexiós törekvéseiket, melyet a február 22-től március 13-ig tartó általános baranyai sztrájk és a Tanácsköztársaság létrejötte után még erőszakosabban éreztettek. Kezdetben Pécsett az egyházak vezetői — csakúgy', mint a város köz- igazgatási tisztviselői — szívélyes viszonyt tartottak fenn a megszállókkal. A szerb tisztek Cvetic alezredes vezetésével rögtön a bevonulás másnapján tisztelgő látogatást tettek Zichy püspöknél, aki barátságosan üdvözölte őket és kívánta, érezzék jól magukat a városban és szép emlékekkel távozzanak majd. Az alezredes kifejtette, hogy ők a vallást különösen tisztelik, mert „a szerb nép lelkében Istennel megy mindenüvé” és minden vallás hívét testvérnek tekintenek. Bárhol jártak, a templomokat és vallásokat mindenütt megbecsülték, fokozott mértékben teszik meg ezt itt is.69 Másnap a püspök visszaadta a vizitet, melyen a szerb tisztek osztatlan tisztelettel fogadták.70 December 7-én Cvetic segítségére érkezett Radovanovic Stevo ezredparancsnok,71 aki néhány nap múlva szintén bemutatkozott Zichynél, kinek tiszteletére a látogatás viszonzásakor díszőrséget állíttatott fel.72 Karácsonykor hasonlóképpen udvariaskodták egymással, a tisztikar kiküldöttsége megjelent a katolikus, a református és az evangélikus ünnepi istentiszteleten, valamint ismételten tisztelgő látogatást tettek a püspöknél.73 Január 7-én, a görögkeleti karácsony alkalmából a protestáns egyházak lelkészei fejezték ki jókívánságaikat,74 s bár nincs rá adatunk, de minden valószínűség szerint Zichy is megtette ezt.75 Azonban a szívélyes jó viszony kényszerű voltát mutatja, hogy a fent említett újvidéki határozatra válaszul december 3-án több mint ötven pécsi szervezet, köztük a református, az evangélikus és az izraelita hitközség, a római katolikus egyházmegye, a Keresztényszocialista Párt és több különféle vallási jellegű egyesület „Néphatározatot” adott ki, melyben kijelentették, hogy Pécs városa magyar érzésében teljesen egyöntetű, a magyar Népköztársasághoz tartozik, minden körülmények között ennek keretében akar maradni és tiltakozik minden olyan törekvés ellen, mely a várost Magyarországtól el akarná szakítani.76 Baranya vármegye hivatalos lapja 1919. március 1. 69 Dunántúl, 1918. november 16. 6. p.; PKL. Visy. 13. p. Dunántúl, 1918. november 17. 2. p. A Magyar Tanácsköztársaság pécsi-baranyai emlékkönyve. Pécs, 1960. 189. p. Dunántúl, 1918. december 18. 3. p. Dunántúl, 1918. december 28. 5. p. 74 . 1 Dunántúl, 1919. január 8. 3. p. A Közoktatásügyi Minisztérium hivatalos közlönye meg is rótta a nagy barátkozásért a püspököt, aki a vádakat felháborodottan utasította vissza. Néptanítók "Lapja, 1919. február 13.; PPL. 1000/1919. sz. Dunántúl, 1918. december 4. 1. p.
