Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Tasi Réka: A hitviták műfajai, argumentációja és funkciói (Miskolc, 2004. március 25-26.)
Beszámolók 147 praelimináriák vizsgálatát ajánlotta a hitvitakutatók figyelmébe, amikor a Vizsolyi Biblia elöljáró beszédével mint további vitákat generáló vitairattal foglalkozott. Jogosan merül fel a kérdés, mit vállalhat fel a kutatás: törekedhet-e a tágan értelmezett viták felgyűjtésére, a téma parttalanná tágítása nem fenyeget-e a lezárhatadanság terhével, vagy a szintén komoly elméleti kérdéseket fölvető leszűkítés milyen határok mentén történhet. Ráadásul a viszonylag zárt műfaji kategóriaként, illetve a diskurzustípusként felfogott hitvitafogalom közt számos fokozat létezhet. A konferencia nagy kutatási múlttal rendelkező felkért előadói olyan témákban tartották meg referátumukat, melyekben elsőszámú szaktekintélyeknek számítanak a szakmában. Bitskey István, a Debreceni Egyetem professzora a hitvitákban állandóan visszatérő kérdést, a bálványozás vagy képdsztelet problematikáját vizsgálta meg a Pázmány művei és a körülöttük létrejött vitákban. Ugyancsak elsősorban témája miatt kapott kiemelt szerepet Pázmány azon vitairata, melyben a Szentírás és az anyaszentegy- ház kérdéseiben ütközteti nézeteit protestáns ellenfeleivel, s melyre a Pázmány kritikai kiadás sorozatszerkesztője, a PPKE tanára, Hargittay Emil irányította a hallgatóság figyelmét. A Szegedi Egyetem professzora, Balázs Mihály az erdélyi antitrinitáriusok szakértőjeként Palaeologus Disputatio Scholactica című vitairatát vizsgálta, melyben a fikció és valóság találkozása elméleti kérdések feltevését is lehetővé tette. Az ülésszakon a szakirodalom által eddig kevesebb figyelemre méltatott szerzők, illetve szövegek is előkerültek: Baricz Ágnes kolozsvári magiszter hallgató Vörösmarti Mihálynak a „megtérését” követő vitairataival foglalkozott, Petrőczi Eva, a KGRE docense pedig a tőle megszokott szellemességgel fordult az angol és holland puritanizmus magyar recepciójához, mikor Miskolci Csulyak Gáspár és Telkibányai István vitairatait vette nagyító alá. A szegedi posztdoktori ösztöndíjas Viskolcz Noémi és az ELTÉ-n oktató Szentpéteri Márton az 1641-es kolozsvári hitviták köré építették fel előadásukat, melyben egyfelől az eszmetörténeti háttér, másfelől egy konkrét vita bemutatása kapott helyet. A retorikatörténet jelentős eredményeket felmutató kutatói a konferencián folytatták eddigi kutatási irányaik kérdésfeltevéseit, melyek hátterét komoly filológiai tevékenységgel teremtették meg. Kecskeméti Gábor, a Miskolci Egyetem docense Pázmány vitapartnereinek a wittenbergi egyetemmel való kapcsolatára visszavezethető elméleti tudásról beszélt, a kor praeceptumainak sokaságát vonva be vizsgálatába, míg a Debreceni Egyetem adjunktusa, Oláh Szabolcs a Bornemisza-Telegdi vita elméleti hátteréről tartotta előadását, melynek szintén Wittenbergbe vezetnek visz- sza a szálai, feltehetőleg mindkét szerző esetében.
