Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Tasi Réka: A hitviták műfajai, argumentációja és funkciói (Miskolc, 2004. március 25-26.)
148 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) Látszólag távolról, valójában viszont nagyon is erősen kapcsolódott a XVI-XVIII. századi hitviták diskurzusához Fazekas Csabának, a Miskolci Egyetem oktatójának előadása, mely az 1840-es években a vegyes házasságok kapcsán fellángoló felekezeti viták jellegéről mutatta meg, hogy határozottan kötődik a korábbi századok hitvitázó hagyományaihoz. Az előadások és az el nem hangzott, de a konferencia tematikájába illeszkedő tanulmányok az év folyamán kötetben látnak majd napvilágot. Az üléseket követő élénk viták tanulságai egészen bizonyosan megjelennek majd a referátumok írásos változatában; másfelől pedig a viták nagy érdemeként kell megjelölni, hogy kikristályosodni látszottak azok a kérdések, melyek a hitvita-kutatást jövőjét meghatározhatják. A konferencia barátságos légkörét ezek a kellemes hangulatban lezajlott viták is tanúsították. A konferencia tanulságai közül egy még mindenképp kiemelendő. Köztudomású, hogy mekkora szükség van a régi magyar irodalom kutatásában az interdiszciplinaritásra, a különböző tudományágak együttműködésére. Fontos lenne, hogy ez ne csak igény, ne csak tudatosított elvárás maradjon, hanem történjenek ez irányba lépések is. A konferencia is ilyen lépés volt, ám ez ügyben van még tennivaló. Fontos lenne például a hitvitakutatások számára minél több képzett teológust is megnyerni, akik szaktudásukkal nagymértékben járulhatnának hozzá a készülő adatbázis pontosságához. Ezek a kutatások ugyanis már nem valósulhatnak meg magányos polihisztorok munkájának eredményeként. Munkacsoportokra van szükség, ahol a tudás összeadódik, a szakismeretek kiegészítik egymást. Reméljük, hogy a Miskolci Egyetemen Heltai János vezetésével beindult kutatások a továbbiakban is eredménnyel folytatódnak majd, s hogy az egyetemi képzés, legfontosabb feladatának téve eleget, olyan műhelyt, iskolát is teremt, melyben képzett bölcsészek vihetik tovább a tudományos elkötelezettséget és a megkezdett munkát. (Tasi Réka)
