Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Tasi Réka: A hitviták műfajai, argumentációja és funkciói (Miskolc, 2004. március 25-26.)
Beszámolók 145 latos attitűdjéről és szóhasználatáról látszik) többé már nem volt tagja a közösségnek. így megszűnt kettős identitása, amely egyrészt (a közösség tagjaként) a népi kultúra fenntartására, másrészt (kálvinista lelkipásztorként) annak megrendszabályozására sarkallta. A konferencia záró előadása Csíky Balázs Nemzetiségi konfliktusok és liturgikus nyelvhasználat a 19—20. században: Elemzési kísérlet Piliscsaba példáján című dolgozatának szóbeli változata volt. Az előadó azt vizsgálta, miképpen küzdött meg egy, a XIX. században két nemzetiség által lakott község az istentiszteleti nyelv problémájával, illetve hogy az öröklődő konfliktus miképpen nyert újabb dimenziókat a falu etnikai összetételét érintő változásokkal. A német és szlovák nemzetiség által lakott, 1870 körüli Piliscsabán még sikerült elfogadtatni, hogy a német illetve szlovák nyelvű istentiszteletek aránya megfelel az etnikumok létszámaránynak, azonban a klotildligeti üdülőtelep megnyitása - melyen nagyrészt magyarok építettek nyaralókat — újabb problémákat vetett fel. Megegyezéses megoldást csak a két világháború között sikerült elérni, és ez is csak meglehetősen rövid távon működött. A második világháború után a németek kitelepítése és a szlovákok kitelepülése alapvetően forgatta fel az addig kialakult gyakorlatot. A konfliktus egyre inkább elvesztette jelentőségét, nemcsak az etnikai homogenizálódásnak, de annak köszönhetően is, hogy a megváltozott ideológiai környezetben a templom lassan megszűnt a közösség elsődleges és nyilvános szerveződési színterének lenni. A konferencia — mely rövid, vitának szentelt periódus után Sahin- Tóth Péter elnöki zárszavával fejeződött be — számos érdekes és fontos nézőpontot hozott felszínre. A kérdések felvetésében és megválaszolásuk módszertanában egyaránt széles spektrumon elhelyezkedő előadások színvonalasan reprezentálták a Vallás és társadalom témakör sokszínűségét, kutatásának nehézségeit és az elérhető értékes eredményeket egyaránt. A pályázat díjnyertes dolgozatai a Sic Itur ad Astra 2003/4. számában olvashatók. (Kármán Gábor) A hitviták műfajai, argumentációja és funkciói. (Miskolc, 2004. március 25-26.) Az utóbbi években a hitviták kutatása nagyobb érdeklődésre tart számot, mint valaha. Ez a megélénkülő kutatás új kérdéseket, kérdésirányokat dolgozott ki, a történeti jellegű érdeklődés lehetővé tette, hogy a felekezeti elfogultságot és a „Kinek van igaza”-jellegű kérdéseket háttérbe szorítva kerüljön a téma feldolgozásra.
