Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Kármán Gábor: Vallás és társadalom. (Budapest, 2003. november 14.)
144 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) ki, vajon valóban a „láthatóan hanyatló kultúra” felett érzett csüggedés okozta volna a mágia népszerűségének terjedését. Bár egyes tézisei a vita során több szempontú kritikát kaptak, egyetlen ókorral foglalkozó előadóként mégis markáns színfoltot jelentett a konferencián. Nagy Péter Miklós (ELTE) előadása egészen más vizekre evezett, mind kronológiai, mind módszertani szempontból. A hatvani premontrei rendház középkori történetével foglalkozó dolgozata roppant intenzív forráskutatáson alapuló esettanulmány volt. A XIII. század elején alapított kolostor történetét az előadó 1351-ig követte nyomon, felhasználva magyarországi és nemzetközi rendtörténeti írott forrásokat, csakúgy mint régészeti emlékeket. Előadásában kitért a rendház védőszentjének választott Antiochiai Szent Margit magyarországi kultuszának ismertetésére, a monostor mindennapi életének sajátosságaira és annak jogi, hiteleshelyi tevékenységére is. A délutáni szekció első előadását Szántó Judit (ELTE) tartotta, A bibliafordítások és a népi vallásosság a 16. s^á^adi Itáliában címmel. Köztudott, hogy a reformáció egyik legfontosabb eredménye volt a népnyelvű Bibliák megjelenése. Az előadó azt vizsgálta, ugyanez miképpen valósult meg a szigorúan katolikus itáliai környezetben. Bibliafordítások és átdolgozások már a 13. századtól léteztek ezen a területen, és a fennmaradt kevésszámú adat azt mutatja, hogy elsősorban utóbbiak, a Biblia egyes könyveinek, történeteinek feldolgozásai nagy népszerűségnek örvendtek. Ugyanezek az átdolgozások az előadó szerint jelentős szerepet játszottak a népi vallásosság formálódásában. Bár a katolikus egyház aló. század közepén a reformáció hatását látta a népnyelvű Bibliák terjesztésében, a trienti zsinattal a tiltás helyett az általános gyakorlat a vallásos munkák ellenőrzése, a kiadás kézben tartása lett. A szent szövegek fordításban való hozzáférhetősége az előadó szerint mindazonáltal jelentős szerepet játszott abban, hogy széles tömegeket számára tette szükségessé a kritikai gondolkodást és így hosszú távon hozzájárult a felvilágosodás későbbi itáliai sikeréhez. Bolgár Dániel (ELTE) előadása a meglehetősen összetett Két anyakönyvi bejegyzéstől a népi kultúra fennmaradásáig avagy bevezetés két fattyús^ü/etés benftei interpretáríójának történetébe címet viselte. A dolgozat maga nem kevésbé komplex, mikrotörténeti jellegű elemzését adott a Gömör megyei Berzéte anyakönyvének két, törvénytelen gyerek születésével foglalkozó bejegyzésén keresztül a XVIII. század paraszti társadalmának normarendszerérői, a népi kultúrát ért kihívásokról és annak fennmaradásáról. Az elemzés kitért a falu történeti demográfiájára, a törvénytelen születések számára és azok fogadtatására, a házasságon kívül született gyerekek megnevezésére alkalmazott kifejezések változására, és a falu lelkipásztora és lakossága közötti viszonyra. Utóbbi nagyjából a XIX. század fordulója környékén változott meg, amikor a lelkész (ez éppen a fattyakkal kapcso
