Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - DOKUMENTUM - Dominkovits Péter: Csapó György hidegségi plébános végrendelete
132 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) gármesterrel, Lackner Kristóffal nőági rokonságban álló — Lónyi Mihály nyerte el.16 Lónyi rövid ideig viselhette e hivatalt; 1645 október elején ő is a kiújult pestis áldozata lett. A plébánia adminisztrálásával 1645. október 9-én a város Csapó György káplánt bízta meg,17 aki ezt közel három hónapig végezte el,18 miközben a Szent Lélek-templom káplánjaként (Capellanfus] ad Sanctu[m] Sp[iritu]m Sopjrojny) is tevékenykedett. így kérvényezte 1645 októberében a városi magisztrátustól, hogy a hidegségi szőlőhegyen bírt szőlőjéből öt akó mustot két kis hordóban a városkapun behozhasson.19 Valószínű, hogy december 28-ával, a németül, magyarul jól tudó Herber Illés győri kanonok városplébánosi hivatalra történt megválasztásával e tevékenysége véget ért. A valószínűsítést azért is kell nyomatékosítani, mert Draskovich püspök megvesztegetéssel kapcsolatos feljelentésekre hivatkozva Sopron város akarata ellenére ezt a választást megsemmisítette, és a városplébánosi székbe Kéry Istvánt juttatta.20 Káplán utódai sorából jelenleg Kaleschiák Péter életútját rövid, de nagyon alapos feldolgozásban ismerjük. O is — ahogy Csapó — a városplébános halála, vagy távozása esetén az új plébános megválasztásáig (többször is) ellátta a plébániai adminisztrátor tisztét. Kaleschiákot hasonlóképpen több nyelv ismerete jellemezte; míg Csapónál a német-latin- magyar nyelvtudás biztosra állítható, Kaleschiák esetében a horvát is ismert.21 Kaleschiák fáradhatatlan munkássága érdeméül 1668-ban benefi- ciumot nyert.22 Minthogy ekkor sem Csapó, sem Kaleschiák nem tartozott a kanonokok sorába, ezt mindenképpen jelentős elismerésként kell számontartani.23 Csapó 1646-ban került a Nádasdy Ferenc patrónussága alatt álló, a Locsmándi Főesperességhez tartozó hidegségi Szent András plébániára került (filiái [Fertő] Boz és Homok) — Bán szerint Sopron város támogatásával. (Ezt közvetetten az is alátámasztja, hogy Csapó már korábban rendelkezett ott szőlőbirtokokkal.)24 Az 1646. évi egyházlátogatási jegyző16 Lónyi életútjára: BÁN, 1939. 182. p.; Bedy, 1938. A Magyar Országos Levéltárban a hg. Batthyány család levéltárában (Id. P 1314. sz. fond) Batthyány (I.) Adámhoz írott nagyszámú levele feldolgozásra vár. 17 SL. Svlt. VI.A. 1003.a. 57. köt. (1645. október 9.) 444. p. 18 Bán, 1939. 182-183. p. SL. Svlt. Lad. LI. Fase. V. No. 49/116. Áz október 1645. 23-i tanácsülés Hegykőről behozandó borokat tárgyalt: SL. Ví.A. 1003.a. 57. köt. (1645) 454-455. p. 20 BAn, 1939. 183-184. p. Ez teljességgel Csapó esetében sem kizárható, ugyanis a hidegségi farában erre szüksége volt1 BÁNJÁNOS: Kaleschiák Péter (1616—1696). In: Soproni Szemle, 1942. 86-89. p. Kaleschiákot csak 1687-ben nevezte ki Kollonich Lipót győri kanonokká. Csapó szőlőbirtokainak beazonosítása a forrásfeltártság jelén szakaszában pontosan nem lehetséges, de — fuggedenül borbehozatali kérvényétől - önmagában a dűlőnevek elárulják, azok nem soproniak. Vö.: KŰCSÁN JÓZSEF: Hol termett a soproni bor? Sopron szőlőskertjei a 17—18. században. In: Soproni Szemle, 1999. 1. sz. 5-20. p.
