Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)

Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 9

— ahol pedig nemcsak a munkások, hanem a parasztok nagyobb része is szociáldemokrata volt —, sem történt egy-két ablakbetörésnél komolyabb atrocitás a papok ellen.37

A fenti, az egyházmegye más részein is előforduló indítékok mellett Szlavóniában felmerült a nemzetiségi ellentét is, ugyanis a papokat sok helyen magyarságukért is érték sérelmek. Érdekes, a soknemzetiségű Baranyában sehol sem találkozunk ezzel a problémával, aminek okát bizonyára abban kereshetjük, hogy Verőce vármegye ekkor már hivatalosan az önálló, majd hamarosan az SHS-államba kapcsolódó Horvátországhoz tartozott, míg Baranyában ekkor még a szerb megszállásra sem számítottak. A horvát lapok — a katolikusok és a liberálisok egyaránt — sokat írtak a pécsi egyházmegye két drávántúli esperesi kerületében működő magyar papok ellen. Például az Eszéken megjelenő Jug („Dél”) című lap azon kívánságának adott kifejezést, hogy őket is egyszerűen vigyék át a Dráván, mint ahogy megtették a MÁV tisztviselőivel. A valpói esperes kéri a püspököt, hogy az ilyen irányú izgatásnak a kivédésére horvátul tökéletesen tudó papokat nevezzen ki a területre.38 Hasonlóan ellenséges érzületről számol be a marjanci plébános is: „A napjainkban élesen fellépő nacionalizmus folytán a nép általában bennünk mindenütt magyarokat lát és bár [...] működésünkkel meg van elégedve, mégis nincs meg bennük az a bizalom, amelynek a pásztor és nyája között meg kellene lennie.”39 Horváth Mihály bizováci plébánost egyik részeg horvát híve háza ablakának fegyvert szegezve, „Most jöjj ki magyar!” felszólítással hívta ki és jelentése szerint a zászlókkal felvonuló lakosok „sehogy sem tudtak belenyugodni, hogy engem, mint magyart, sértedenül hagyjanak.” O erre a szomszédba menekült, de még aznap néhány másik híve visszahívta, védelmet ígérve neki. Az eset után azonban már semmi támadás nem történt ellene.40

Zichy Gyula püspök Persián Ádámhoz, a katolikus ügyek kormány- biztosához fordult, hogy a zágrábi kormánynál járjon közbe kirabolt papjai kárának megtérítése és a további fosztogatások megakadályozása érdekében. Persián továbbította a kérést a külügyminisztériumba és biztosította Zichyt, hogy az egyházmegyei területek az új államhatároknak megfelelő kölcsönös kiigazítását legsürgősebb feladatának tekinti és állandóan szorgalmazni fogja.41

PPL. Esp. Pécsvárad.

38 PPL. Esp. Valpó.

39 PPL. 5073/1918. sz.

40 PPL. 4903/1918. sz.

PPL. 68/1919. sz.

41