Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
10 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) Egyházi személyek részvétele a nemzeti tanácsokban A forradalom első óráiban a Magyar Nemzeti Tanács körtáviratban szólította fel a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a hatáskörükbe tartozó területeken alakítsák meg a helyi nemzed tanácsokat.42 November 2-án Csernoch János hercegprímás is csadakozott a kezdeményezéshez és pásztorlevélben utasította egyházmegyéje papságát, hogy lépjenek be a helyi nemzeti tanácsokba.43 Egy nappal később kelt körlevelében Zichy püspök is erre szólította fel a pécsi egyházmegye papságát, s arra, hogy „minden erővel odahatni igyekezzék, hogy a törvényes rendet, az élet és vagyonbiztonságot a gondjaikra bízottak okos belátással mindenütt megtartsák, sőt, azt minden esedeges támadással szemben megoltalmazni is készek legyenek.” A püspök nem titkolta, hogy erre a hazatérő katonák és a „szabadság mámora által elragadott kedélyek” lecsillapítása miatt van szükség.44 Mikorra a körlevél a távoli falvakba is eljutott, a legtöbb helyen már kész helyzetet, megalakult nemzeti tanácsokat talált. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy csak néhány faluban lett a tanács tagja a pap. Kiskőszegen és Kajdácson — itt még a körlevél előtt — a plébánost a tanács elnökévé választották, Mohácson és Felsőszentmártonban és Mohácson pedig a tagjai közé került be. Németbólyon a lakosok szintén be akarták választani papjukat a tanácsba, de egy „13 próbás so- ciáldemokrata” abzug kiáltására, melyhez néhányan csadakoztak, elálltak szándékuktól.45 Bár nem rendelkezünk erre vonatkozóan semmilyen forrással, de elképzelhető, hogy egyes evangélikus vagy református falvakban is bekerült a lelkész a helyi tanácsba. November 1-én népgyűlés keretében Pécsett is megalakult a helyi nemzeti tanács 25 taggal a Károlyi-féle 48-as és a Szociáldemokrata Párt soraiból, a szocialista Doktor Sándor elnökletével.46 Mivel a pécsi római katolikus papság ezt a Magyar Nemzeti Tanács törvényes helyi szervének tekintette, másnapi értekezletén támogatásáról döntött „a közrend fenntartása és az egész polgárság békés együttélésének biztosítása céljából”, Hajdú, 1968. 77. p. 43 1 Dunántúl, 1918. november 3. 1. p.; Pécsi Káptalani Levéltár (továbbiakban: PKL.) Dr. Visy László naplója. (= Szőnyi Ottó-hagyaték 1. doboz 12. boríték, továbbiakban: Visy.) 8. p. 44 Dunántúl, 1918. november 5. 2. p.; PPL. 4425/1918. sz. (1918/XIV. körlevél) 45 PPL. Esp. Baranyavár.; PPL. 4431/1918. sz.; PPL. 5070/1918. sz.; PPL. 386/1919. sz.; PPL. 4462/1918. sz. Felsőszentmártonban eleinte a tanácsban nem akartak látni se papot, se jegyzőt, se bírót, se tanítót, de miután Józics József subsidiarius a faluba érkezett és lecsillapította az általános izgalmat azzal, hogy indítványára az összes hadisegélyt felülvizsgálták, valamint megpróbálta az addigi igazságtalanságokat jóvátenni, beválasztották vele együtt a plébánost is a nemzeti tanácsba. FEHÉR István: A soknemzetiségű Baranya a 20. században. Pécs, 1996. 42. p.; SzüTS EMIL: Az elmerült sziget. Pécs, 1991. 14. p.
