Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
8 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) annyira mennyiségét sokallták, inkább az a gyakorlat váltott ki nagy felháborodást, hogy sok pap — egyébként törvényesen, de erkölcsileg eléggé el- ítélhetően - a hadbavonultak után is kérte. Kakasdon a hazatért katonák berontottak a plébániára és fegyverrel követelték vissza a háborús évek alatt a hadbavonultak után is szedett párbért, amelynek visszaszolgáltatásáról a pap kénytelen volt írásos nyilatkozatot tenni. Ezen felbuzdulva, Kakasd filiái is erre készültek, de nincs rá adatunk, hogy valóban megtet- ték-e.30 Nakról szintén az emiatt felbőszült bakák elől volt kénytelen menekülni a pap, csakúgy, mint Sióagárdon, ahol a felemelt misedíj is hozzájárult az ellenségeskedéshez. Ez Kisszékelyen és a gödrei esperesi kerület falvaiban is sok ellenségeskedést szült és valószínűleg a súlyos brodjanci események egyik vagy teljes okát is ebben kereshetjük.31 Előfordult — általában a párbér kérdésével összekapcsolódva —, hogy különböző személyes ellentétek voltak a támadások okai. A naki plébános a hadisegélyező bizottság elnöke volt, így bizonyára döntéseit sokan sérelmezték;32 Sióagárdon Szabó Dezső a fentiek mellett bizonyos szénaeladás miatt is nézeteltérésbe került híveivel, akik azt is felrótták neki, hogy a harangokat és az orgonasípokat engedte elrekvirálni;33 a cepini pap pedig nem akart katonaszökevényeket esketni.34 Kisszékelyen a plébános ellen azért támadt fel a közhangulat, mert a helyi nemzeti tanács „forradalmi munkáját” nem helyeselte és a templom borát sem volt hajlandó kiszolgáltatni a lakosságnak.35 Brodjanciban is ilyen személyes ellentétről lehetett legalább részben szó, mert a hívek úgy nyilatkoztak, hogy más papot szívesen elfogadnak, de Gombárovics soha ne térjen vissza.36 Felmerül a kérdés, hogy a forradalom idején igen népszerű baloldali eszmék mennyiben játszottak szerepet az egyháziak elleni támadásokban. Szinte minden helyen — csakúgy, mint az ország többi részében - a zavarok elsődleges előidézői és fő zászlóvivői a frontról hazatért, sokszor „bolsevikinek” jellemzett katonák voltak. Azonban, mint fentebb megvizsgáltuk, a durvaságoknak vagy az egyházi adózással kapcsolatos vagy egyedi — esetleg ezekkel az eszmékkel összefüggő — okai voltak, vagy egyszerűen csak a fosztogatási, rablási vágy. Egyedül csak a Valpó környéki legsúlyosabb összetűzéseknél merül fel az alapos gyanú, hogy az eszéki radikális szociáldemokraták uszítása is közrejátszott bennük. Máshol nem találunk erre utaló megjegyzést, még a pécsváradi kerület bányászfalvaiban-*n PPL 4900/1918. sz. 31 PPL Esp. Gödre; PPL 5069/1918., 4903/1918. sz. 32 PPL 4550/1918. sz. 33 PPL 4998/1918. sz. 34 PPL 68/1919. sz. 35 PPL 4502/1918. sz. 36 PPL 4903/1918., 68/1919., 237/1919. sz.
