Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sas Péter: Vatikán és Románia államközi megállapodásai a két világháború között
Sas Péter: Vatikán és Románia államközi megállapodásai... 87 iratban megjelent cikkel vitatkozva, a mindig diplomatikusan fogalmazó Gyárfás Elemér is kitört: „téved abban, hogy a Státus megmentését a konkordátumnak köszönhetjük, sőt ellenkezőleg, a konkordátum felületes szövegezése tette lehetővé a támadásokat”. A Státus vagyoni jogait, ingatlanai kezelését a gyulafehérvári Ordinárius vette át, akire a konkordátum előírása alapján már vonatkozott a kultuszminisztérium ellenőrzési és felügyeleti joga, így évente be kellett mutatnia a költségvetést, a mérleget és a közgyűlések jegyzőkönyveit. Ráadásul a jövedelmek felhasználása felett a bukaresti érseknek, mint közvetlen joghatóságnak is volt felügyeleti és ellenőrzési joga. Az egyezmény megerősítette a vallás-, tanulmányi- és nyugdíj-alap, valamint a nagyszebeni Teréz-árvaház tulajdonjogát. A kolozsvári piarista (egyetemi) templom két pontban is érintve volt. Megszüntette a Státus szolgalmi jogát a templom egyik épületrészére, valamint lehetőséget biztosított a görög katolikus egyháznak, hogy minden vasárnap és ünnepnapokon szentmisét tarthasson a „görög-román tanuló ifjúság” lelki szükségleteinek kielégítésére. Ennek megvalósulásáról maga Majláth püspök tájékoztatta Pacelli bíborost. „Görög katolikus testvéreink a Könnyező Szűz Mária kolozsvári templomát augusztus 21. óta zavartalanul látogatják; mindkét rítuson tanulók az istentiszteleteken egymást követően részt vesznek”. A Római Egyezmény része volt „A gyulafehérvári latin szertartá- sú katolikusok egyházmegye tanácsának szabályzata” is. Az egykori — az egyszerűség kedvéért — Státus hatáskörét a közgyűlés és az igazgatótanács által gyakorolja. A közgyűlés egyházi és világi tagokból áll, akik az erdélyi katolikusok egyetemét képviselik. A közgyűlést az egyházmegye Ordináriusa vagy annak képviselője hívhatja össze. Tagjai felülbírálják és jóváhagyják az igazgatótanács működését. Az igazgatási szervezetként működő igazgatótanács elnöke az Ordinárius, tagságát a titkáron, meg az előadón kívül 8 egyházi és 16 világi tag alkotja. Munkájukért egyik grémium tagjai sem részesülhetnek díjazásban. Az Accord értékelésénél megállapíthatjuk, hogy a magyar egyházat képviselő tárgyalók leleményessége nyitva hagyta az utat a jövőbeni kibontakozás felé. Azért lett olyan szűkszavú az egyezmény, hogy „átmenthessük a régi szervezetből mindazt, ami nem áll ellentétben a római egyezmény szövegével s aminek átmentése népünk, fajunk, nyelvünk, hitünk és kultúránk érdekében okvedenül szükséges”. Ghibunak és a hozzá hasonlóan gondolkodóknak az Accord kínálta megoldás sem felelt meg. Szerinte a megszületett megállapodás nem más, mint Románia szuverenitása elleni merénylet és az „irredenta” Státus győzelme. Ghibu jelzője a magyar katolicizmusról alkotott véleménye fényében teljességgel érthető. Szerinte a máshol nemzetközi vallás, Magyar- országon mindig agresszíven nemzeti volt. Még Valeriu Pop válasza sem
