Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sas Péter: Vatikán és Románia államközi megállapodásai a két világháború között
88 Egyháztörténeti Szemle IV/1 (2003) győzte meg, pedig nagyon sokatmondó volt az erdélyi miniszter felelete. Felelevenítette, hogy Pacelli bíboros az egyezmény aláírása utáni pohárköszöntőjében őt, mint a román kormány képviselőjét úgy üdvözölte, mint aki elmondhatja magáról, hogy „Veni, vidi, vici” (Jöttem, láttam, győztem). A gyűlölettől elvakult Onijifor Ghibu kormányellenességig fajuló támadásaival elérte, hogy a román bíróságok nem ismerték el a Római Egyezmény törvényességét. Új elnevezésén, az Egyházmegyei Tanács néven szereplő Státust új intézményként kezelték, amit egy olyan jogügylet hozott létre, melyhez a törvényhozás nem járult hozzá. A kormány és az igazságügyi minisztérium támogató jogértelmezése ellenére a telekkönyvi hatóságok nemigen akarták a bejegyzéseket módosítani. A Státus ingada- nainál fennállt az elkobzás veszélye, ráadásul 1935-ben a görög katolikusok mégiscsak igényeket támasztottak. Majláth Gusztáv Károly koadjutor, utódlási joggal kinevezett segédpüspöke, Vorbuchner Adolf 1937. szeptember 25-én az egyházi vagyon cáfolhatadan római katolikus eredetét igazoló memorandumot juttatott el Eugenio Pacelli államtitkárhoz, a későbbi XII. Pius pápához. Ghibu mesterkedéseinek következtében 1938- ban állami javak hűden kezelése címén hadbírósági eljárás indult az Egyházmegyei Tanács vezetői ellen. Az Apostoli Szentszék és a román kormány is az egykori Státus kérdésének megoldásán fáradozott. A rendezésre kiküldött vegyes bizottság munkájában Durcovici bukaresti érseki elnök és Gyárfás Elemér vett részt. Az erőfeszítések eredménnyel zárultak, 1940. március 2-án királyi rendeletben elismerték és ratifikálták a Római Egyezményt, az Accord-ot. A Státus nevén szereplő ingadanokat végre átvezethették az újonnan megállapított — Egyházmegyei Tanács — nevére. Felhasznált források és irodalom Majláth Gusztáv Károly püspök levelezése. Érseki és Főkáptalani Levéltár, Gyulafehérvár. Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton, 1925. Az Erdélyi Római Kath. Státus fontosabb jogtörténelmi okmányai. Cluj- Kolozsvár, 1926 JAKABFFY ELEMÉR: A konkordátum. In: Magyar Kisebbség, 1928. 12. sz. PÁL GÁBOR: Konkordátum és a katholikus magyarság. In: Magyar Kisebbség, 1928. 18. sz. GYÁRFÁS Elemér: A konkordátum és az erdélyi katholikusok. In: Magyar Kisebbség, 1929. 12. sz. Az Erdélyi Katholikus Státus a szenátus előtt. Gyárfás Elemér világi elnök beszéde és N. Jorga miniszterelnök válasza a szenátus 1932. február 13.-iki ülésén.
